Sport
Borkai Zsolt szerint csatába feltett kézzel nem szabad menni
Olimpia. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke úgy véli, Budapest maximálisan alkalmas lehet nyári játékok rendezésére – Harmadszor sikerülhet pályázni

Borkai Zsolt optimista, mert sok minden szól Budapest mellett (Fotó: Csudai Sándor)
– A gálán díjazott fiatal sportolók reménykedhetnek abban, hogy Budapesten indulhatnak olimpián?
– Igen, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által elfogadott Agenda 2020 reformcsomag jelentősen megváltoztatta a feltételeket. A NOB véget akar vetni a gigaolimpiáknak, gazdaságos, megtérülő játékokat szeretne, amely nem eladósítja, hanem felemeli a városokat. Ez történelmi esélyt jelent a kisebb országoknak, így hazánknak is.
– Kétezer óta ez a harmadik szándék a pályázatra. Ezúttal sikerülhet?
– Bizakodó vagyok. Az új szabály szerint ugyanis vidéki városok is bekapcsolódhatnak a rendezésbe, tehát országos ügy lehet a lebonyolítás. De nagyon felelősen kell dönteni, ezért van szükség egy mindenre kiterjedő megvalósíthatósági tanulmányra, és társadalmi párbeszédre is. Most a lakosság hatvan százaléka támogatja a jelentkezést, ezt jelentősen szeretnénk növelni. A pályázat beadása után a NOB egy független nemzetközi szervezettel felmérést végeztet a jelentkező országokban, s nem megfelelő támogatás hiányában a város nem kap felkérést a pályázat folytatására.
– Hogyan lehet úgy felelősen dönteni, hogy azt sem tudjuk, mennyibe fog kerülni a rendezés?
– Nemsokára ez is kiderül. Tizenhárom éve készült egy megvalósíthatósági tanulmány, amelyet át kell számolni, fel kell frissíteni. Ez május végére elkészülhet, s ez nagy segítséget jelent majd a minél precízebb helyzetelemzésben. Szerencsére az elmúlt években több nemzetközi színvonalú sportlétesítmény épült hazánkban, tehát tárgyi feltételekben jobban állunk, mint 2002-ben. A határozatunkban szerepel, hogy felkérjük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségét, valamint a Magyar Tudományos Akadémiát és a Magyar Művészeti Akadémiát, hogy a megvalósíthatósági tanulmány értékelésében aktívan vegyenek részt. Mert hangsúlyozom, csak akkor szabad pályázni, ha az gazdaságilag racionális, előnyös, és garantálható a társadalmi konszenzus.
– Képesnek tartja Budapestet arra, hogy egy időben 28 sportág világbajnokságát megrendezze, és két hét alatt százezer vendéget fogadjon?
– Igen, maximálisan. De mint már említettem, az új szabály lehetőséget biztosít arra, hogy más városok is bekapcsolódhassanak a lebonyolításba, sőt szomszédos ország is besegíthet. Így Debrecentől Győrig több, már elkészült létesítmény a rendelkezésünkre áll. Nagyon fontos szempont a fenntarthatóság, ezért ideiglenes, elbontható létesítményeket is felhasználhatunk. Jó példa volt erre London, ahol csarnokok emelkedtek, majd az olimpia után tűntek el, s a szerkezetüket más épületekben hasznosították.
– Az olimpiai pályázat mennyiben változtatná meg az új Puskás Ferenc Stadion építését, mert a terv szerint abban nem lesz atlétikai pálya, míg a játékok központi létesítményében ez elvárás?
– Tudomásom szerint nem lesz változás az új Puskás Ferenc Stadion építkezésében. Az olimpiai rendezéshez valóban szükség van egy nyolcvanezres atlétikai stadionra, ahol a megnyitó és záróünnepséget is rendezik. Ez lehet az egyik legnagyobb beruházás.
– Mindenki 2024-es olimpiáról beszél, pedig általában csak többszöri pályázattal lehet nyerni. Például Tokió és Rio is többszöri kandidálás után lett a játékok házigazdája.
– Ezzel tisztában vagyunk, de csatába feltett kézzel nem szabad menni! Tehát csak azzal az elszántsággal érdemes pályázni, hogy győzni fogunk. Aztán ha ez elsőre nem sikerül, akkor dönthetünk a folytatásról. Arra lehet számítani, hogy a NOB Rio és Tokió után olyan házigazdára szeretné bízni a rendezést, amely a reformjait megtestesítő pályázattal áll elő.
– Azt nyilatkozta, hogy aki nem indul el, az nem is nyerhet. Viszont ebben a versenyben nagyon erős lesz a mezőny, olyan világvárosokkal kell versenyezni, mint Párizs, Berlin, Boston, Róma.
– Igen, de a sportban az a szép, hogy nem mindig csak a nagyok nyernek. Ki gondolta volna 1988-ban a szöuli olimpián, hogy a tizennégy éves, törékeny Egerszegi Krisztina majd megveri a hozzá képest hatalmas német, amerikai riválisait. Krisztina és felkészítői viszont hittek a győzelemben, és legyőzte esélyesebb ellenfeleit Szöulban. Hittel és nemzeti összefogással nekünk is sikerülhet.
– Mi a véleménye arról, hogy a NOB-nak fizetett amerikai televíziós jogdíjak miatt is Bostont máris első számú esélyesnek tartják?
– Boston esélyei valóban jók, de emlékszem, hat éve a koppenhágai NOB-kongresszuson, amikor megjelent Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke, sokan biztosra vették Chicago győzelmét. Aztán hatalmas meglepetésre az amerikai város már az első körben kiesett, s Rio de Janeiro nyerte el a 2016-os nyári játékok rendezésének a jogát.
– Mi szólhat Budapest mellett?
– Sok minden. Például Magyarország sportban nagyhatalom, az első tízben vagyunk az olimpiák eredményességi rangsorában. A tíz legeredményesebb nemzet közül viszont egyedül mi nem rendezhettünk még olimpiát. Rendeztünk viszont számos világversenyt, az atlétikától kezdve a vívásig, méghozzá sikeresen. Mellettünk szólhat, hogy Közép-Európában még nem rendeztek nyári játékokat, ennek itt lenne az ideje. Hazánkban kiváló a közbiztonság, nincs terrorveszély. Ezért én optimista vagyok. De a MOB csak javaslatot tehet, a pályázatról Budapest és a kormány dönt.