Sport
„Az aranyak segíthetik a pályázatot”
Párbeszéd az olimpiáért (18.). A tizedik olimpiájára készülő Kiss László szövetségi kapitány szerint hazánk jó házigazda lehet
– Budapest egyik riválisa Róma a rendezésérért folytatott versengésben. Egyszer, 1960-ban már rendeztek ott olimpiát, amelyen úszóként ön is részt vett.
- Kétszáz pillangón indultam, és bár nem kerültem a döntőbe, de így is versenyzői pályafutásom egyik legszebb élménye volt a római olimpia, hiszen húszévesen részt vehettem a világ legnagyobb sporteseményén. Akkor még „szabad” játékokat rendeztek, például az akkreditációs kártyával a sportolók bemehettek más sportágak versenyeire, így szurkolhattunk a honfitársainknak. Az olimpiai falu nem egy szigorúan őrzött kaszárnyához hasonlított, esténként zenés bulikat szerveztek, amelyeken a már leversenyzett sportolók szórakozhattak. Aztán az 1972-es müncheni merényélet után minden megváltozott, szigorodtak a biztonsági intézkedések, minden valahogy morcosabb lett.
- Edzőként, majd kapitányként hány olimpián vett részt?
- Ha jól számolom, 1972-től nyolcon. A legmeghatóbb élményem az 1988-as szöuli olimpia volt, amikor tizennégy éves tanítványom, a törékeny Egerszegi Krisztina a nagydarab NDK-beli úszók előtt kétszáz háton aranyérmes lett. Akkor edzői álmom valóra vált. Négy év múlva Barcelonában pedig Egérke száz és kétszáz háton, valamint kétszáz vegyesen is győzött. Háromszor hallgathattam a Himnuszt, ez volt edzői pályafutásom csúcsa.
- Minek köszönhető, hogy az úszás népszerűsége világszerte nő, hiszen a nyári világbajnokság televíziós közvetítését több mint hatmilliárdan nézték?
- Az úszás az atlétika mellett olyan alapsportág, amelyet az egész világon űznek, a nemzetközi szövetségnek kétszáznyolc tagállama van. Körülbelül ötvenmillióan úsznak versenyszerűen. A nemzetközi szövetség bevezette a rövidpályás világversenyeket, a világkupa-versenysorozatot, amely növelte a sportágunk népszerűséget. Persze a megnövekedett érdeklődésnek ára van. Például jövőre az olimpiai döntők este tíz órakor kezdődnek Rióban, azért, hogy az amerikai nézők főműsoridőben szurkolhassanak versenyzőiknek. Ez azt jelenti, hogy az úszók csak éjfél után kerülnek ágyba, másnap délelőtt pedig már az előfutamokban kell versenyezniük.
- Mit gondol, a magyar úszósport megőrizheti helyét az élmezőnyben Rióban?
- Azért tudtunk az egyre erősebb és szélesebb nemzetközi élmezőnyben maradni, mert kiváló szakemberek készítik fel versenyzőinket. Az eredményességben jelentős szerepe van, hogy sokat fejlődtek a vidéki szakosztályok. Egyre több uszoda épül, habár a létesítmények tekintetében Magyarország nincs az első ötven között a világon. Ennek ellenére az idei, kazanyi világbajnokságon versenyzőink három arany-, három ezüst- és négy bronzérmet nyertek. Nagyon magasra tették a mércét, amelyet jó lenne Rióban is átvinni.
- A következő vizes világbajnokságot két év múlva Budapesten rendezik. Hogy látja, ennek milyen hatása lehet a magyar olimpiai pályázatra?
- Nagyon remélem, hogy jelentősen erősíteni fogja. Az elmúlt évtizedben úszásban és vízilabdában is több nagyon sikeres Európa-bajnokságot rendeztünk, s hiszem, ez folyatódik majd az új uszodában.
- A 2024-es olimpia magyar indulói már a vízben vannak. Milyen a sportág utánpótlása?
- Az úszás is bekerült az állam által kiemelten támogatott sportágak közé, s ez lehetőséget teremtett az alapok szélesítésére, erősítésére. Beindítottuk a Jövő bajnokai elnevezésű utánpótlásprogramot, amely az egész országban segíti kiválasztani a tehetségeket, akik szerencsére bőven vannak. Megfelelő menedzseléssel ezek közül a gyerekek közül kerülhetnek ki a huszonnégyes olimpia bajnokai.
- Képesnek tartja Budapestet, hogy kilenc év múlva huszonnyolc sportág világversenyének házigazdája legyen?
- Igen, bár talán csak egyszer fordult elő, hogy egy hosszú idő után újra pályázó város nyerjen. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Agenda 2020-as programja megkönnyítheti a rendezést. Például a tornaversenyeket Debrecenben, a kajak-kenusok viadalát Szegeden lehetne lebonyolítani, a távúszóknak pedig már kész van a Balaton. Ígérem, az úszókon nem fog múlni a magyar pályázat sikere, mi mindent megteszünk, hogy eredményeinkkel és világversenyek rendezésével bizonyítsuk, hogy Magyarország kiérdemli az olimpia rendezésének jogát.
Nincs hely az úszók felkészülésére
Kifakadt ki Kiss László, az úszók szövetségi kapitánya. Szerinte nincsenek megfelelő körülmények ahhoz, hogy a sportolók nyugodtan készüljenek a decemberi Európa-bajnokságra, és ez a riói olimpiai szereplésre is kihat. „A kormány, a Magyar Olimpiai Bizottság valóban minden támogatást megad annak érdekében, hogy sportolóink helytálljanak a világversenyeken, majd 2016-ban a riói olimpián. Ami azonban az uszodák kapcsán történik, az tarthatatlan” – jelentette ki a kapitány, és emlékeztetett arra, hogy augusztus 17-én a sportág teljes vezérkara találkozott az Nemzeti Sportközpontok irányítóival, akik mindent megígértek, hogy zökkenőmentes lehessen az úszók felkészülése a világversenyekre. „Jelezték, hogy a Komjádi-uszoda fedett medencéjét be kell zárni, de várhatóan november elsején már újra tarthatunk ott edzéseket, de addig is az Istvánmezei úton a válogatott rendelkezésére bocsátják a huszonötös fedett medencét, bizonyos időszakokban. Mintegy másfél hónapos késéssel most váratlanul ért bennünket a hír, hogy a hat pályából csupán kettőt biztosítanak a magyar úszócsapat számára – mondta. – A felkészülésre két pálya a sportlétesítményekért felelős intézmény szerint elegendő, szerintem nyilvánvalóan nem…, így nem lehet tisztességgel helytállni. Az ígéret egyik legfontosabb pontja az volt, hogy sátrat húznak a Császár uszoda nagymedencéjére is, erre azonban a mai napig nem került sor.” A szakember végül megjegyezte: ha sürgősen nem rendeződik a helyzet, annak beláthatatlan következményei lesznek. (MH)