Sport

Az amerikai álom beteljesítője éremmel búcsúzott a vb-n

Alpesisí. A világ talán egyik legjobb sízője, Lindsey Vonn éremmel fejezte be sportpályafutását, nála több világkupa-elsőséget egyetlen síző ért el, a svéd Ingemar Stenmark

Harmincnégy évesen, sikerektől övezve búcsúzott attól a sportágtól, amelyet kétéves kora óta űzött. A havas lejtőkön mindent elért, amit lehetett, de a 2010-es téli olim­piai aranyérmét követően a mindig bátran versenyző Lindsey Vonn túl sokszor végezte bukással és a műtőasztalon. Ideje volt a búcsúnak.

Lindsey-Von
Lindsey Vonn mosolyogva köszönt el rajongóitól (Fotó: AFP/Francois Xavier Marit)

Utolsó are-i világbajnokságán az amerikai Lindsey Vonn lesiklásban sok kockázatot vállalt: térdprotektorral, négy nappal korábbi Super-G bukásától lila foltokkal, hatalmas fájdalommal küzdve állt rajthoz, és ment, mint a meszes. „Rettentően boldog vagyok, hogy ezúttal nem kellett a szeretteimre, az értem szurkolókra ráhoznom a frászt, és utolsó versenyemen nem a védőhálóban kötöttem ki!” – nyilatkozta azon melegében, amikor még csak annyit lehetett tudni, hogy káprázatosan sízett. Néhány perccel később kiderült, mindez egy boldogító harmadik helyet ért. De neki ezúttal a bronz is szépen csillogott. Lehetővé tette, hogy úgy ünnepeljék, ahogy arra leginkább az amerikaiak képesek. Mega-virágcsokor, többrészes portréműsor fő műsoridőben, a közösségi médiában való hype-olás… Célja amúgy is csak egy maradt az elmúlt években, hogy a világkupa-versenyeken több aranyérmet szerezzen, mint a svédek királya, Ingemar Stenmark. Végül négy elsőséggel lemaradt, „csak” 82 győzelme lett.

Lindsey Vonn élete nyílt titok, sokszor és sokat nyilatkozott a versenyek, a felkészülési időszak megpróbáltatásairól, a családjáról, a férjéről – akitől elvált, de a nevét megtartotta –, még a szerelmeiről és csalódásairól is. Szerette és szereti a médiát. A szponzorok – a bukásai ellenére is – keresik a kegyeit, mert jó kommunikátor, dekoratív, bátor és a saját korlátai legvégső határáig képes küzdeni. Igazi példakép.
Csak a támogatóktól évi egymillió dollárt kasszíroz évente, és a „piaci értéke” aligha apad, ha ügyesen fordul rá a civil karrierjére. És úgy tűnik, ehhez is van esze!

Az elmúlt napokban a svédországi világbajnokságot követően az Instagram-oldaláról (1,8 millió követője van!) megtudhattuk, hogy a Lindsey Vonn Alapítvány kiknek nyújtott frissiben ösztöndíjat. Sőt egyik-másik leány esetében Lindsey jó érzékkel maga vitte a jó hírt –  persze kamera jelenlétében –   a házhoz, de minimum videóüzenetben értesítette a szerencsés nyertest, aki a megtiszteltetéstől se élő, se holt nem volt. Azt is láthattuk, hogy a Vanity Fair fotózásán élvezettel  modellkedett egy földet söprő, erősen áttetsző, hófehér  estélyiben – menyasszonyi ruhának is csodálatos lenne, bár Vonn a közelmúltban többször kijelentette, abból neki egy elég volt. Egy másik halványkék nadrágkosztümös képet is feltett az NBC stúdióval a háttérben azzal a poszttal, hogy  „Besétálva az üzleti világba…” A nagy Michael Phelps (23-szoros olimpiai bajnok úszásban) gratulált, és azt írta, már alig várja a folytatást. Pár napja pedig Monacóban, a világ legjobb sportolói választásán, a sportolói Oscaron nyert egy különdíjat, a Laureus Spirit of Sport serleget, ami  a sport szellemiségének egyfajta nagykövetévé avatta őt, s amely díjat könnyek közt, rendkívül meghatottan vett át. Lindsey Vonn tehát elbúcsúzott, nem is akárhogy, de biztosak lehetünk benne: a sport világát nem hagyja el. Ő az a példakép, akit bátran a fiatalok elé lehet állítani. Az se baj, ha nem sportolókról van szó.