Sport
Aranyat ért Petter Northug hajrája
Sí. A norvégok tizenegy arannyal arattak a svédországi Falunban rendezett világbajnokságon, de a németek sem szomorkodnak

Northug a célban. Szoros volt a befutó ötven kilométeren (Fotó: Reuters/Kai Pfaffenbach)
Nem véletlenül nevezték el a sífutók és síugrók világbajnokságát északinak, hiszen ezekben a szakágakban mindig is a skandináv országok versenyzői játszották a főszerepet. Svédországban például nemzeti sport a sífutás, ezért hatalmas volt az érdeklődés a világbajnokság iránt. Több mint harmincezer néző szurkolta, izgulta végig a legunalmasabb számot, az 50 kilométeres sífutást, amelynek a kívülálló számára csak a hajrája az érdekes.
Öt kilométerrel a cél előtt még tizennyolc tagú volt az élboly. A cseh Lukas Bauer léceket cserélt, és úgy tűnt, jól taktikázott, mert átvette a vezetést. Mögötte, a hazai nézők örömére, a címvédő Johan Olsson haladt. Az utolsó kilométeren aztán a sprintverseny győztese, Petter Northug fokozatosan felzárkózott, s a célegyenesben fantasztikus hajrával állva hagyta a riválisait. A norvég versenyző a Falunban nyert negyedik, pályafutása tizenharmadik aranyát ünnepelhette. Bauer ezúttal is ezüstérmes lett, Olsson pedig harmadikként ért célba.
Kettős norvég siker született a női sífutók 30 km-es klasszikus stílusú távján, Therese Johaug - aki 15 km-en és váltóban is világbajnoki címet szerzett - győzött Marit Björgen előtt, a bronzérmes a svéd Charlotte Kalla lett.
Az egyéni versenyszámok után a nagysáncon nem a címvédő osztrák, hanem a német együttes volt az esélyese a síugrók csapatversenyének. Aztán meglepetésre az Anders Bardal, Anders Jacobsen, Anders Fannemel, Rune Velta összeállítású norvég együttes olyan nagy fölénnyel vezetett, hogy az utolsó sorozatban a normálsáncon győztes Velta 121 méteres ugrásával világbajnok lett. A korábban sorozatban ötszörös győztes osztrák csapat a lengyelekkel csatázott az ezüstéremért, Gregor Schlierenzauert nem tudta túlugrani Kamil Stoch, így a lengyeleknek meg kellett elégedniük a harmadik hellyel. Meglepetésre az esélyes németek csak az ötödik helyen végeztek, a japánok is megelőzték őket. Ennek ellenére a német válogatott nem lehetett elégedetlen, mert a remekül szereplő (tizenegy arany, négy ezüst, öt bronz) norvégok mögött öt arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel, a házigazdákat megelőzve, a második lett.