A páratlan páros nem ért a csúcsra

Kozmann György Paksról indulva kenuval eljutott a világ élmezőnyébe, legendás párjával, Kolonics Györggyel sokszor hallgathatták a dobogó tetején állva a Himnuszt. A kenukirály tragikus halála után néhány évig még versenyzett, majd visszatért szülővárosába, ahol most a Fidesz polgármester-jelöltjeként ismét indul az őszi önkormányzati választáson.

– Milyen érzelmekkel várja a hétvégi moszkvai világbajnokság döntőit?
– Már nem olyan izgalommal, mint amikor én térdeltem a kenuban. De természetesen nagyon szurkolok az utódoknak, és ami a lényeges, hogy a kenus szakágban is van kiért szorítanunk az éremcsatákban.

– Mikor kenuzott utoljára?
– Tavaly nyáron, az Erzsébet-táborban Fadd-Domboriban. Az idei tábor Fonyódligeten volt, ahol ezerkétszáz gyerek közül százötven ismerkedett a kajak-kenuval. Ezekben a táborokban próbáljuk bemutatni és megszerettetni a gyerekekkel a sportágat.

– Nem hiányzik a lapátolás?
– Több mint húsz évig jártam a vizet kánikulában, havas esőben. Nagyon elteltem vele, sőt túl is csordult, így aztán még nem hiányzik. De a nálamnál idősebb volt versenyzőktől tudom, hogy majd eljön az az idő, amikor hiányozni fog. Persze a sportot nem hagytam abban, rendszeresen futok, és kondizni is szoktam.

– Mi lehet az oka annak, hogy a magyar sikersportágak közül a kajak-kenu változatlanul nagyon ered­ményes?
– Ebben a sportágban a küzdeni tudás, a szívósság, a kitartás döntő, és szerintem mi, magyarok ebben jók vagyunk. Itt nem lehet sumákolni, ez egy rakkolós sportág, a linkek kimenekülnek a kenuból. Ha nem edzel keményen, akkor csak a legjobbak hátát láthatod a világversenyeken. Döntő az is, hogy ebben a sportágban van kitől tanulni. Amikor a Csepelhez kerültem, sok mindent ellestem Belicza Bélától, Zala Györgytől és olimpiai bajnok társamtól, Kolonics Györgytől, Kolótól.

– Miért éppen a kenuzást vá­lasztotta?
– Mert Pakson egy remek klub működött. Így aztán amikor Sziklenka László edző toborzót tartott az iskolánkban, indián és eszkimó kenukról beszélt, én pedig ki akartam próbálni. Laci bácsi fantasztikus pedagógus volt, előbb játékos edzésekkel, kalandos vízi túrákkal megszerettette velünk a kenut. Aztán egyszer csak azt vettünk észre, hogy versenyzők lettünk, és azért hajtunk az edzéseken, hogy minél jobb eredményt érjünk el.

– Mennyire határozta meg a pályafutását, hogy 2002-ben Kolonics György párja lett?
– Döntően, hiszen hat évig a világ legjobb kenusával edzhettem, versenyezhettem. Ludasi Róbert, Koló edzője 2002-ben hívott Csepelre, és Horváth Csaba visszavonulása után az olimpiai bajnok kenus párja lettem. Koló vérbeli profi sportoló volt, aki mindent a kenunak rendelt alá. Mindig a tökéletességre törekedett.

– Kettesben nyertek világ- és Európa-bajnokságot is. Az olimpiai győzelem 2004-ben Athénban miért nem sikerült?
– A kiváló kenus, Novák Feri szerint olimpiai bajnoknak születni kell. Úgy látszik, bennem ez nem volt meg. De így sem lehetek elégedetlen, mert sikeres pályafutásom volt. Athénban a gyengébbik távunkon, ezer méteren bronzérmesek lettünk Kolóval. Ötszázon viszont hullámos volt a víz, és két apró hiba miatt hetedikek lettünk.

– Kolonics milyen volt társnak és barátnak?
– A sorrend jó, mert először társak lettünk, csak később barátok. Koló nem volt egy haverkodó típus, lassan engedett magához valakit. Évente tizenegy hónapot edzettünk együtt, aztán már nyaralni is együtt jártunk.

– Hat éve, a tragikus edzés előtt néhány héttel a harminchat éves Kolonics a kenuban elájult. Ha akkor sikerült volna lebeszélni a folyatásról, akkor még élhetne?
– Valószínű, de ez nem ilyen egyszerű történet. Ismert, hogy Koló hipochonder volt, tehát a rosszullét után kivizsgáltatta magát, és az orvosok semmilyen betegséget nem állapítottak meg. Tehát papírja volt arról, hogy készülhet az olimpiára. Másrészt pedig egy olimpikont szinte lehetetlen lebeszélni arról, hogy néhány héttel a játékok előtt fejezze be azt, amibe sok évet fektetett az életéből. Az élsport olyan, mint a drog, hirtelen nem lehet abbahagyni.

– Utólag hogyan látja, jól döntött. amikor Kolonics halála után egy hónappal Kiss Tamással indult a pekingi olimpián?
– Először hallani sem akartam róla, annyira megviselt a társam elvesztése. De aztán az edzőnk, Ludasi Róbert, majd Vura Márta pszichológusunk is azt tanácsolta, hogy próbáljak a munkába temetkezni, mert így könnyebb lesz ezt a tragédiát feldolgozni. Három hét felkészülés után Tamással bronzérmesek lettünk. A döntő alatt úgy éreztem, Koló tolja a hajónkat.

– Versenyzői pályafutása után miért tért vissza Paksra?
– Nem kellett visszatérnem, mert lélekben soha sem mentem el. Nem igazoltam el, mindig az Atomerőmű SE sportolója maradtam. Jól éltem ugyan Pesten, de úgy gondoltam, a gyerekeimet Pakson akarom felnevelni.

– Belevágott már a család­alapításba?
– Igen, idén májusban nősültem.

– Hogyan került a politika ingoványos talajára, hogyan lett négy éve Paks polgármesterjelöltje?
- Sokat kaptam a városomtól, élsportolóként mindig megbecsültek, elismertek, ezért amikor négy éve barátaim megkerestek, hogy induljak a választáson, nem mondtam nemet. Egy hónapos kampánnyal függetlenként harminc százalék szavazatot kaptam, ami azt jelezte, hogy nemcsak néhányan gondolják azt, hogy polgármesterként tudnék tenni a városért.

- Ha októberben megválasztanák, mi lenne a legfontosabb teendője?
- A városunkat jobban élhetővé kell tenni. A paksi atomerőmű egy nagyarányú fejlesztés előtt áll, amely ha megvalósul, új korszak kezdődik a város életében. Úgy érzem, az élsportban szerzett kitartással, a munkában való hitben és egy jó csapattal tudnék a városomnak segíteni.

---

Pályakép

Kozmann György (1978. március 23., Szekszárd)
A paksi Atomerőmű SE-ben kezdett el kenuzni, később a Csepel SC-ben folytatta Kolonics György párjaként, Ludasi Róbert edzői irányítása alatt. 2003-tól 2008-ig C-2 500 és C-2 1000 méteren Kolonics Györggyel egyeduralkodók voltak Magyarországon: versenyen magyar páros soha nem győzte le őket. Legjobb eredményei: olimpián kenu kettesben bronzérmes (2004, 2008). A világbajnokságon öt arany-, két ezüst és négy bronzérmet nyert. Az Európa-bajnokságokon négy arany, négy ezüst és két bronz a mérlege. 2012 októberében a MOB környezetvédelmi bizottságának tagja lett.