A kenyai csoda titka: a dopping

 Azt nem mertem neki mondani, hogy tiltott segítség nélkül szinte lehetetlen világversenyen dobogóra állni. Pedig ezt – sajnos – több magyar atléta esete is alátámasztja, hiszen az athéni olimpián győztes diszkoszvető Fazekas Norbertet, s a kalapácsvető Annus Adriánt is doppingvétség miatt fosztották meg aranyérmétől, a Londonban győztes kalapácsvető Pars Krisztián pedig dopping miatti eltiltása következtében nem versenyezhet.

Az elmúlt hetekben, hónapokban aztán az is bebizonyosodott – amit a szakemberek sejtettek –, hogy a kenyai futók fantasztikus sikersorozatának a forrása – ahogy az atléták mondják – a koksz. A szegény afrikai sportág sportolói 1956 óta száz érmet nyertek a nyári játékokon, ebből 93-at az atléták, pontosabban a futóik (30 arany, 37 ezüst és 26 bronzérem).

Hétfői hír, hogy a 20 éves kenyai Kipyegon Bett, akinek versenyzési jogát már két hete felfüggesztették, miután nem állt a doppingellenőrök rendelkezésére, most pedig kiderült, hogy egy korábbi ellenőrzés pozitív eredménnyel zárult, mintájában vérdopping (EPO) nyomaira bukkantak. Ezért négy évre szóló eltiltásra számíthat a fiatal tehetség, aki a tavalyi világbajnokságon bronzérmet nyert nyolcszázon.
Az elmúlt esztendőkben számos kenyai futó akadt fent a vizsgálatokon. Bett ebben az évben már a negyedik kenyai atléta, aki ellen eljárás indult. Asbel Kiprop, a 2008-as olimpia 1500 méteres bajnokának egyik mintájában szintén EPO-t találtak, ahogy a 2017-es athéni maratonongyőztes Samuel Kalaleiében is.
A sorozatos lebukások és a nemzetközi szövetség nyomására megkezdi működését Nairobiban Kenya első doppingellenőrző laboratóriuma.

Mindez magyarázat arra is, hogy míg a kenyai futók az elmúlt évtizedekben arattak a világversenyeken, addig magyar középtávfutó negyvenhat éve volt döntős olimpián. Koksz nélkül, úgy látszik, nem megy…