A kunok bárkit befogadnak, aki tud magyarul

– Gratulálok, mester! A Kecskemétet még soha nem jegyezték ilyen magasan a magyar futballban. Ha jól tudom, eddig az ötödik helyezés volt a legjobb eredményük, a bunyevác Tomiszláv Szivics edzősködése idején.

– Valóban, korábban kétszer is ötödik lett a KTE az NB I-ben, elsőre éppen Tomi irányításával, még 2009-ben. Én 2012 januárjában lettem aztán először a klub vezetőedzője, éppen Szivics második távozása után. Nagyon büszke vagyok rá, hogy akkor ezt nekem is sikerült megismételnem a csapattal, közel jártunk a nemzetközi porondhoz is. Eltelt tizenegy év, sikerült erre is rátenni egy lapáttal, ami hatalmas boldogság számomra, hiszen tősgyökeres kecskeméti vagyok.

– Emlékszem, mekkora futball-láz volt, amikor évtizedek reménykedése után a város csapata bejutott az NB I-be.

– Így igaz, hiszen kilencvenhét éves története során először jutott fel a KTE az élvonalba 2008-ban, de korábban más kecskeméti klub sem tudott felérni az NB I-ig. Érthetően hatalmas öröm volt ez az egész városnak.

– Gondolom, szereti a város a csapatát, és hát nyilván az edzőjét is.

– Sokszor mondtam a szezon közben is, hogy már nehéz jelzőket találni a szurkolóinkra, pedig azt nem szeretném, ha elcsépeltnek tűnne az, amikor róluk beszélünk. Az egész bajnokság során hatalmas szeretetet és buzdítást kaptunk, a végére pedig eljutottunk oda, hogy háromszor is telt ház volt, közel ötezer néző töltötte meg a Széktói Stadiont. Még a korábbi időkben sem volt az jellemző,
hogy elővételben az összes jegyet elkapkodják. Jóleső érzés volt a szurkolókkal ünnepelni az utolsó meccs után, és azt sem tagadom, boldog vagyok, ha a nevemet skandálják. De a stábom és játékosaim nélkül ez nem történhetne meg.

– Máris futballvarázslónak nevezik.

– A jelzőket meghagyom másoknak, én továbbra is a munkában hiszek. Nem is szeretnék ennél többet magamról beszélni, hiszen ez továbbra is csapatjáték.

– Gondolom, szabadon megválaszthatja a segítőit.

– Amikor két évvel ezelőtt megállapodtam tulajdonossal, akkor asszisztensedzőként Kerekes Barna érkezett velem Dabasról Kecskemétre. Vele kiválóan megtaláltuk a közös hangot, mindenben segíti a munkámat. A stábom többi tagja már korábban összeállt Kecskeméten, gyorsan összecsiszolódtunk, hiszen többeket már korábbról is ismeretem, sőt néhányan még játékosaim is
voltak.

– És azt, hogy kiket igazolnak ön határozhatja meg?

– Tóth Ákos sportigazgatóval minden esetben közös döntéshozási folyamat előzi meg azt, hogy kit igazolunk le. Világos, tiszta filozófiánk van, amelynek mentén az összes szóba kerülő játékost feltérképezzük, aztán megbeszéljük, hogy kit érdemes megszerezni közülük.

– Mennyire szólnak bele a munkájába a vezetők?

– Van egy szakmai testületünk, amely rendszeresen összeül, itt tudjuk átbeszélni a legfontosabb feladatokat, kérdéseket. A klub nagy erőssége, hogy családias a hangulat, mindenki az adott területén a legjobbat akarja hozzátenni a sikerekhez, s ezt kölcsönösen tiszteletben tarjuk.

– Az könnyen belátható, egyszerűbb a kommunikáció, ha mindenki egy nyelven beszél. Most nyilván igyekeznek erősíteni. Az egy megfellebezhetetlen döntés, hogy márpedig külföldi ide nem teszi be a lábát?

– Ilyet sosem mondtunk, nem is fogunk, pusztán fontosnak tartjuk azt, hogy a közös nyelvet egy ilyen erős magyar magban mindenki ismerje. Jelenleg is van két ukrán játékosunk, s mindketten kiválóan beilleszkedtek, otthon vannak az öltözőben, hasznos tagjai a csapatnak, és természetesen beszélik a nyelvet is. Rjaskó Mihály már a magyar állampolgárságot is megszerezte. Volt már korábban olyan külföldi játékosunk, akit nagy reményekkel igazoltunk le, mégsem tudott megfelelően beilleszkedni, így saját tapasztalat alapján tudatos döntést hoztunk a jövőbeli kiválasztáshoz. Nem is nagyon lehetett előttünk
más út, hiszen az NB II-ben már kialakult egy nagyszerű mag, amelyre építeni akartunk.

– Hány poszton látna szívesen új játékost?

– Sok összetevős dolog ez, és az átigazolási időszak igen hosszú ilyenkor, nyáron. Látni kell, milyen posztokon szorulunk majd esetleg erősítésre, és azt is, hogy például kiket tudunk megtartani a kölcsönjátékosok közül. Egy dolog biztos: nem vagyok híve a nagy mozgásnak.

– Köztudott, hogy szívesen épít be fiatalokat a csapatába. Gondolom, ebben segíti, hogy edzőkét végigjárt minden korosztályt, már csak az öregfiúk hiányoznak.

– Valóban, azt én is nagy előnynek érzem, hogy hosszú éveket húztam le az utánpótlásban, ráadásul a fiaim meccseire is rendszeresen jártam, ezért is jól ismerem az ő korosztályukat. Több játékos neve is így került szóba. Szeretek fiatalokkal dolgozni, talán az eredmények és a fejlődésük azt mutatja, nem is teszem ezt rosszul. Igaz, ehhez kell a másik fél is. Szerencsére nagyon jó munkamorállal megáldott csapatom van.

– Mennyire masszív, korosztályonként mennyire felépített a klub?

– Egyre folyamatosan bővülő létszámunk van, főleg a kis korosztályokban érezhető, hogy a sikeres szereplés hatására egyre többen akarnak itt futballozni. A KTE jelenleg tehetségközpontnak számít, ez a szint közvetlenül a tíz kiemelt akadémia mögött van. Ez azzal is jár, hogy tizennégy-tizenöt évesen a legjobbak
egy része a topakadémiákhoz igazol. Számomra és a klub számára is kiemelten fontos, hogy idővel minél több helyi kötődésű játékos szerepeljen a keretben, akár a saját utánpótlásból felkerülve, akár máshonnan visszatérve. Erre jó példa Bence fiam, de akár a válogatottba bekerülő Szalai Gábor is. Nagy örömmel látjuk, hogy az utánpótlásban futballozó srácok büszkék a felnőtt csapat
sikereire, s aki csak teheti, ott van a hazai meccseken. Az motiválja a gyerekeket az edzéseken, hogy egyszer a KTE mezét húzhassák fel profiként.

– Az eredmények joggal adhatnak nagyobb reményekre okot, de változatlanul a bentmaradás a cél a következő bajnokságban?

– Mindig a realitások talaján álltunk, amikor a célokat meghatároztuk. A tizenkét
csapatos NB I. rendkívül kiegyensúlyozott. A Ferencváros kiemelkedik, mögötte hatalmas harc zajlik a minél jobb pozíció megszerzéséért, illetve a kiesés elkerüléséért. Most is azt tartom fontosnak, hogy azt a harmincnyolc-negyven pontot, amelyet tavaly nyáron is kitűztünk, szerezzünk meg először. Amikor ez megvan, akkor lehet új célokat is keresni, kijelölni.

– Mit gondol, egyszer még lehet magyar bajnok a Kecskemét?

– Soha ne mondd, hogy soha, de a jelenlegi magyar mezőnyből a Ferencváros magasan kiemelkedik. Számunkra már az is bajnoki címmel ér fel, hogy csupán hat ponttal lemaradva mögötte, mi futottunk be a második helyre.