Sport
Nem részegek, jégemberek - INTERJÚ
– Milyen érzés bemenni a jeges tóba?
– Először nagy kihívás volt. Két éve egy barátom hívott le szilveszterkor a tóra. Akkor, amikor beléptem a jéghideg vízbe, görcsöltem, megfeszültem, nehezen lélegeztem. Két-három fürdés után azonban ez a görcsös reszketés elmúlt, teljesen nyugodtan tudtam a jeges vízben mozogni. Aztán tavaly jött az újabb kihívás, amikor megtudtuk, hogy megrendezik a téli Balaton-átúszás. Ezt hallva kezdtünk el úszni a hideg vízben, fokozatosan növelni a távolságot. Klubunk alapítója és vezetője Szászi Ferenc, s már legalább tizenöt tagja van, mostanában ráadásul hetente jönnek új jelentkezők.
– Nem veszélyes néhány fokos vízben úszni?
– Nem, mert nem fejest ugrunk a hideg vízbe. Testileg és lelkileg is ráhangolódunk az edzésre, fokozatosan megyünk be a vízbe, ahol hozzánk csatolt úszóbójával úszunk. Ez kötelező! Majd amikor kijövünk, kell tíz-tizenöt perc, amíg a testünk visszamelegszik. Mivel a vízben az állunk is megmerevedik, úgy beszélünk, mintha részeg bálnák énekelnének. De aztán ez megszűnik, s a visszamelegedés után jöhet a meleg fürdő. Az pedig köztudott, hogy az élsportolók is használják a versenyek után a jeges fürdőt, amely felgyorsítja a regenerációs folyamatot.
– Olvastam a honlapukon, hogy már nemzetközi versenyen is indultak…
– Az egész világon, s így a szomszédos országokban, Szlovákiában, Ausztriában is egyre népszerűbb a hidegúszás. Január elején az osztrákok rendeztek nemzetközi versenyt Altenwörth-ben, ötfokos vízben. A magyar színeket öten képviseltünk, 250 méteres gyorsúszásban fiam, Zétény ezüst, Kovács Krisztina bronzérmes lett. Váltónk a második, én ötszáz méteren az ötödik helyen végeztem. A bemutatkozásunk tehát jól sikerült a nemzetközi mezőnyben.
– Mire készülnek most a Lupa-tavon?
– A 3. Téli Balaton-átúszásra, amelyet a Nemzetközi Hidegvíz Törzs szervezésében március elején rendeznek, amikor már a víz ötfokos lesz. A Balatont először Zimányi András úszta át télen, azóta minden évben próbáljuk teljesíteni néhányan ezt a kihívást.
– Bevallom, huszonhárom fok alatt csak nézője vagyok a Balatonnak.
– Így voltam ezzel én is, amíg nem ismertem meg a hidegúszást. A megmérettetést Tihany és Szántod között rendezik, a táv 1250 méter. De ezen nem indulhat mindenki, komoly felmérő után lehet rajtengedélyt kapni. Mivel mi kétfokos vízben úsztunk a felmérőn, hétszáz métert kellett teljesíteni. Tavaly már indultunk az átúszáson, akkor váltóban, most viszont már megpróbáljuk átúszni a téli Balatont.
– Elárulja nekem, hogy miért jó hideg vízben úszni?
– Mi a jó a maratoni futásban, amelyen negyvenkét kilométert lefutva több órán át kell szenvedni, vagy mi volt a jó az ötven kilométeres gyaloglásban. Vagy mi a jó a 25 kilométeres nyílt vízi úszásban? Az hogy az ember próbára teszi önmagát, s nem is a riválisok, hanem önmaga a legnagyobb ellenfele. S ha önmaga gyengeségét sikerül legyőznie, az hihetetlenül jó érzés.
