Sport
Három éve hagyott itt bennünket Wichmann Tamás
Fáradhatatlannak tűnő lénye elfáradt, rendíthetetlen fizikuma nem bírt a betegséggel
Halálával nem csak az ő élete hunyt ki, de hatalmas csapás érte azt az értékrendet is, amit képviselt.
Kiemelték: Wichmann Tamás egy olyan korban volt a kenuzás és a bátor önazonosság apostola, amikor illett egyformának lenni és ajánlatos volt beállni a sorba, s ott is maradni – még ha az egyéni vágyak és igények mást is követeltek volna.
Gyerekként súlyos balesete után lett sportoló – nem szokványos életút.
Élsportolóként több filmben szerepelt, szerették a rendezők nagyon különleges karakterét – ez sem gyakori.
A kenuzást övező misztériumot felismerve sportolói karrierjével, a parton mutatott mindig sportszerű viselkedésével, a kenusdalok népszerűvé tételével és a kenus életen túl is jellemző karakánságával több lett, mint kenus és több lett, mint sportoló – legendává formálódott az évek során.
Emlékeztettek, hogy kocsmájával és annak varázsával szintén megelőzte a korát. Szellemi központ volt, a szolidaritás és az együttérzés szigete egy sok tekintetben lelketlen korban.
Wichmann kocsmájában volt hely és ennivaló a nélkülözőknek, ahogy a szívében mindig volt hely az elesetteknek és megfáradtaknak.
Méltán volt Kolonics György példaképe, szívmelengető volt látni a két emberi nagyság egymás iránti mély és őszinte tiszteletét – tették hozzá.
Három éve együtt vannak már a túlparton, és olykor talán eléneklik a Szent Jupát dalát.