Sport

Schmitt Pál: Az olimpia bojkottja a legrosszabb megoldás lenne – INTERJÚ

Ukrajna bojkottálná a párizsi olimpiát, ha azon oroszok is indulhatnak, akár függetlenként is

Ukrajna kezdeményezésre február 10-én az európai országok sportminiszterei csúcstalálkozón vesznek részt, ahol megvitatják, hogyan reagáljanak, ha az orosz és a fehérorosz sportolókat engedik elindulni a 2024-es párizsi olimpián. Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tiszteletbeli tagja szerint sok „sérültje” lehet annak, ha a politika beleavatkozik a sportba.

Schmitt Pál: Az olimpia bojkottja a legrosszabb megoldás lenne – INTERJÚ
Schmitt Pál szerint a béke lenne a legjobb megoldás
Fotó: MH

– Oroszország Ukrajna elleni háborúja mennyire veszélyezteti a jövő évi párizsi olimpiát?

– Sajnos, ez már egy hosszú történet. Az ukrán háború tavaly februári kirobbanása után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is szankciókat javasolt a nemzetközi szövetségeknek az orosz és a fehérorosz sportolók ellen. Most, hogy már közeleg a párizsi olimpia, a NOB belátta, Oroszország háborúja miatt nem a sportolókat kell büntetni, ezért vizsgája annak a lehetőségét, hogy a két ország sportolói semleges színekben indulhassanak a jövő évi olimpián. Hogy ez megtörténhessen, ahhoz az orosz és fehérorosz sportolóknak már az idén részt kellene venniük a kvalifikációs versenyeken.

– Ezt viszont az Ukrán Olimpiai Bizottság ellenzi, sőt bojkottal fenyegetőzik.

– Igen, a NOB kezdeményezésére az ukránok azt válaszolták, hogy amennyiben az oroszok indulhatnak Párizsban, akkor ők bojkottot szerveznek. Erről ugyan még maguk az ukránok sem döntöttek, de február 3-i rendkívüli közgyűlésük után bejelentették, hogy részt vesznek a február tizediki londoni sportminiszteri csúcstalálkozón... Sajnos, a politika egyre jobban beszáll a sportba, amely egyet tehet: diszkriminációmentesen minden sportolónak lehetővé teszi a részvételt a nemzetközi versenyeken, s így az olimpián is.

– A NOB az Olimpia Charta szellemében épp erre törekszik, de ezt az ukránok a háború miatt ellenzik.

– A bojkottfenyegetésre reagálva a NOB azzal érvel, hogy a korábbi bojkottok sem érték el a politikai céljukat, és csak a bojkottáló országok versenyzőit büntették. Tehát, soha semmit nem mozdított elő, csak a sportolókat büntette. Ezt, sajnos, mi is tapaszthattuk 1984-ben. A NOB álláspontját erősíti, hogy az ENSZ emberi jogi bizottsága kiadott egy állásfoglalást, amelyben egyetért a NOB törekvésével, azzal, hogy mindenki számára legyen elérhető a béke egyik szimbóluma, az olimpiai játékok.

– Milyen megállapodás születhet a jövő pénteki londoni tanácskozáson?

– Úgy gondolom, az ukránok bojkottjavaslatához néhány ország csatlakozhat. Annak ellenére, hogy a NOB célja egyértelmű: egy mindenki számára hozzáférhető olimpiát akar rendezni Párizsban...

– Erre mennyi az esély?

– A legcsodálatosabb megoldás az lehetne, ha az Ukrajna elleni háború befejeződne. De ez nem a sportvezetőkön múlik. A helyzet szerintem nem reménytelen, a megoldást segítheti az ENSZ kiállása a nemzeti hovatartozás miatti kirekesztés ellen. Egy biztos, erre a helyzetre a bojkott a legrosszabb megoldás, hiszen az abban részt vevő országok saját sportolóikat büntetik.

Kapcsolódó írásaink