Sport
Nagyon sokba kerül, mégis sokan rendeznének olimpiát
Az angol parlament bizottsága jelentést tett közzé, amelyben bírálta a Kulturális, Média- és Sportminisztériumot (DCMS) az állami támogatások elherdálása és az 2012-es londoni olimpiai nem megfelelő hatása miatt. A bizottság elnöke, Meg Hillier kifogásolta, hogy az átgondolatlan program miatt az 1996-ban az angol sport fejlesztésre alapított Sport England nevű köztestület 1,5 milliárd fontot fizetett ki az adófizetők pénzéből anélkül, hogy tudná, hová került ennek az összegnek a kétharmada. Ezt a köztestület cáfolta.
Az angol főváros pályázata 2005-ben nyert, akkor az olimpiai rendezési költségét 5,9 milliárd fontra tervezték, amely több mint a kétszerese, 13 milliárd lett. A jelentés szerint a londoni olimpia utáni három évben az aktívan sportoló felnőttek száma visszaesett, és a stratégiai átalakítás után is csak 1,2 százalékkal emelkedett 2015 és 2019 között , majd a koronavírus járvány miatt újra visszaesett.
A nyári játékok hatására az fiatalok sem sportoltak többet, sőt az Országos Egészségügyi Szolgálat statisztikái szerint míg 2010-ben az angol gyerekek 16 százaléka volt elhízott, addig 2019-ben már a 20 százalékuk. A felnőtteknél ez az arány 26-ról 29 százalékra emelkedett.
Nigel Huddleston volt sportminiszter tavaly a londoni olimpiai tízéves évfordulóján megvédte a játékok örökségét, példaként Kelet-London megújulását hozta fel. Huddleston ígéretet tett arra, hogy a játékokon használt felszereléseket szétosztja az ország iskoláiban, és hozzátette, hogy az iskolai létesítményeket jobban meg fogják nyitni a nyilvánosság előtt, hogy az emberek sportolhassanak.
Az egy évvel elhalasztott, 2021-ben rendezett tokiói olimpia utóhatása is negatív lett, pedig a játékok rendezési költsége csak húsz százalékkal haladta meg a szervezőbizottság számításait, 12,9 milliárd dollár lett. Viszont a sportszakmailag jól sikerült játékokat vesztegetési botrány szennyezte be. Az insidethegames honlap beszámolója szerint a szervezőbizottság több vezetőjét korrupcióval vádolják. Takahasi Harujukit, a szervezőbizottság korábbi vezetőségi tagját azzal gyanúsítják, hogy kenőpénzt fogadott el az AOKI Holdingtól. Sajtóértesülések alapján Takahasi 45 millió jent (132 millió forint) kapott a ruhaipari konzorciumtól, miután az egyik általa vezetett cég tanácsadói szerződést kötött a főként öltönyöket gyártó AOKI-val, amely a nagy divatcégeket megelőzve végül általános meglepetésre megnyerte a japán olimpikonok formaruhájáért kiírt pályázatot.
Takahasi korábban lobbistaként több millió dollárt vett fel a pályázati bizottságtól, amiért közreműködött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szemlebizottságának meggyőzésében, hogy a japán főváros kapja meg a nyári játékok rendezési jogát. Tavaly a Dentsu Inc. reklámóriás egyik vezetőjét letartóztatták kenőpénz átvételének gyanújával.
A korrupciós botrány miatt egy friss közvélemény-kutatás eredménye szerint a régió lakosai nem támogatják Szapporo 2030-as olimpiarendezési tervét. A megkérdezettek kétharmada azt mondta: nem szeretné, hogy a város téli olimpiának és paralimpiának adjon otthont.
Az ellenzők száma jelentősen emelkedett a legutóbbi, szeptemberben elvégzett közvélemény-kutatás óta, akkor még csak 38 százaléknak volt az a véleménye, hogy Japán ne rendezzen újabb ötkarikás játékokat.
Decemberben a Japán Olimpiai Bizottság és Szapporo tisztviselői azt közölték, hogy a 2021-es tokiói nyári olimpia vesztegetési botrányai miatt átgondolják a pályázatot, bár azt kijelentették, hogy egyelőre nem lépnek vissza.
A következő nyári olimpia jövőre Párizsban lesz, ahol tervezett rendezési költség a 6,8 milliárd euróról már 8,3 milliárdra emelkedett, de a becslések szerint akár a 10 milliárdot is elérheti. A brutálisan emelkedő rendezési költségek, a járvány veszélyek miatti bizonytalanság ellenére egyre több ország szeretne nyári olimpiát rendezni.
A téli játékok iránt már mérsékeltebb az érdeklődés, Szapporo bizonytalansága miatt jelenleg egyedül Salt Lake City tekinthető hivatalos pályázónak 2030-ra, bár az amerikai város inkább a 2034-es játékoknak adna otthont, hogy elkerülje a „szponzori ütközést” a 2028-as Los Angeles-i nyári olimpiával. Éppen ezért a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) korábban bejelentette, hogy várhatóan 2024-re halasztja a 2030-as játékok házigazdájának kijelölését.
