Sport
A marokkói diaszpóra nem csak békésen kávézgatókból áll
A játékosok nagyobb részét a szíve húzta haza, ha nem is ott született
A Magyar Hírlap Online november 28-i hétfői számából idézünk:
„Vasárnap kora délután komoly tömegzavargások törtek ki Belgium fővárosában, miután a belga válogatott vereséget szenvedett a Marokkó elleni meccsen a katari labdarúgó-világbajnokságon. A rendbontók gyújtogattak, erőszakosan törtek-zúztak, és Brüsszel két legrosszabb közbiztonságú migránsnegyedében is óriási botrányt okoztak, a rendőrségnek vízágyút is be kellett vetnie a megfékezésükre. Érdekes módon a francia és belga sajtó egészen hétfő reggelig hallgatott arról, hogy mi történt, de azután már ők is megírták: bevándorló hátterű marokkóiak borították lángba a várost, ők így ünnepelték a győzelmet a belgák felett.”
És idézzünk az AP december 9-i cikkéből is:
„Miközben a korai vásárlók forró italokkal melegítenék fel magukat a Café Tetouanban, Brüsszel belvárosában, a tulajdonos, Hisam Asrajah marokkói zászlókat vásárol egy utcai árustól, aki beugrott egy hideg téli reggelen.” És így tovább. A kávézó tulaja büszke a marokkói válogatottra, amely szerint futballtörténelmet írt, és büszkévé tette az európai bevándorlóközösségeket.
Semmit arról, hogy ezek a büszke közösségek szépen szétdúlták befogadó országuk városait Brüsszeltől, Amszterdamon és Rotterdamon át Hágáig! És arról sem, hogy ez ezen a hétvégén újra bekövetkezhet. Ha nyernek, azért, ha veszítenek, azért.
Becslések szerint ötmillió marokkói él külföldön, többségük európai országokban, például Franciaországban, Spanyolországban, Hollandiában, Belgiumban és Olaszországban. A nemzeti csapat is erősen függ ettől a diaszpórától: a keret 26 játékosából 14 külföldön született, ami a legmagasabb arány a világbajnokságon szereplő csapatok között.
„Külföldön születtek, de marokkói a vérük” – mutatott rá a kávézó tulaja, s utalt a hollandiai Drontenben született Hakim Zijesre. „Mit mondott Zijes, amikor Marokkót választotta? Azt, hogy ez a szíve hívása.”
A Premier League-ben a Chelsea-t erősítő Zijes mellett a csapat másik erőssége a Paris Saint-Germain védője, Asraf Hakimi, aki a spanyol fővárosban született. A marokkói csapat négy játékosa Belgiumban született, az edző, aki – nagyon úgy tűnik – egyszerre tartja melegen a tüzet a marokkói származásról, és használja a máshonnét hozott futballkultúra előnyeit, Franciaországban.
„Az emberek azonosulnak velünk, sikerül egyesíteni a marokkóiakat e futballcsapat mögött” – mondta Regragi mester pénteken Dohában. „Mindennél többet ér. Többet ér, mint a pénz, többet ér, mint a címek. Reményt és pozitív energiát adhatunk az embereknek, ez fantasztikus. De arra koncentrálunk, amit a pályán csinálunk.”
Szép gondolatok. Kár, hogy a hétköznapokban ez a remény és pozitív energia kukák és autók felborogatásához, felgyújtásához vezetett Katartól és Marokkótól távol.
