Messiék megtanulták, nincs könnyű ellenfél a világbajnokságon

– Gyászol a magyar labdarúgás, elhunyt Mészöly Kálmán. Játszottak egymás ellen?

– Igen, éppen ötven éve, én fiatal játékos voltam a Honvédban, Kálmán pedig rutinos védő a Vasasban. Edzőként ugyan nem dolgoztunk együtt, de jó kapcsolat alakult ki köztünk. Őt társaságban mindenki kedvelte, mert nagyon jó, vidám hangulatot tudott teremteni. Nyugodjék békében!

– Ha Argentína nem is sír, de bosszankodik. Messi szerint nagy csapás számukra a szaúdiaktól elszenvedett verség.

– Két ellentétes félidőt láthattunk. Az argentinok jól kezdtek, s már az első félidőben eldönthették volna a három pont sorsát. A második félidőben viszont könnyelműen játszottak, s ezt a fegyelmezetten küzdő szaúdiak kihasználták.

– Amikor 1997-ben Szaúd Arábiában edzősködött, gondolta volna, hogy ez megtörténhet?

– Már akkor is kiemelten támogatták a labdarúgást, én az al-Ittihad klubcsapatnál dolgoztam egy rövid ideig. A szaúdi futballisták már akkor is gyorsak voltak, például jól fejeltek, viszont az erőnlétük nem volt megfelelő. Azóta ebben sokat erősödtek, a második félidőben lőttek két gólt, és jól is védekeztek.

– Ha már múltat említettük, gondolta volna 1986-ban, amikor Mezey György segítőjeként hazajött a mexikói világbajnokságról, hogy az lesz legalább negyven évre a magyar válogatott utolsó vébé szereplése?

– Ma már ez történelem… Két verség és egy győzelem után sok kritikát kaptunk, ezért a Mexikóból küldött képeslapra azt írtuk: Mi még itt voltunk! Mert sajnos, már akkor látható volt, hogy a magyar labdarúgás gyengélkedik, a válogatott akkori kiemelkedő szereplése, hogy Hollandia előtt csoportelsőként jutottunk ki a világbajnokságra, kisebb csoda volt. Kár, hogy ez a csoda a világbajnokságon véget ért.