Sport
Volt jobb, reméljük, lesz is jobb Európa-bajnoki szereplés
– Két éve és most is csak két-két mérkőzést nyert meg csapatunk. Miért nem sikerült az előrelépés?
– Lehetett volna jobb is a mérlegünk, de a rajt nem jól sikerült. A svájciak ellen ugyan hullámzó teljesítménnyel is sikerült győzni, de az elvárás miatt sokat hibázva a horvátoktól kikaptunk, és bizony az a két pont nagyon hiányzott a középdöntőben. Ki kell elemezni, hogy miért kezdtünk gyengébben, és miért játszottak a lányok jobban, amikor már nem volt esélyük a nyolc közé kerülésre. Mindenesetre a jövő szempontjából fontos volt, hogy a szlovénok legyőzésével a búcsú jól sikerült.
– Kényszerű generációváltás történt. Lehet, hogy ez egy új korszak kezdete?
– Sérülések miatt több rutinos játékosunk nem játszhatott, ezért a fiatalabbak kaptak bizonyítási lehetőséget. Ők korábban az ifjúsági és a junior világversenyeken sikeresek voltak, de idő kell, hogy a sokkal erősebb felnőtt nemzetközi élmezőnybe is beérjenek. Jó volt látni, hogy meccsről meccsre fejlődtek, és a végén már egymást erősítő csapatként játszottak.
– A válogatott számára nem kedvező, hogy a Győrből csak kettő, a Ferencvárosból három játékos volt a keretben.
– Tudomásul kell venni, hogy a Bajnokok Ligájában a klubcsapatok csak hazai játékosokkal nem sikeresek. Sajnos annyi nemzetközi szintű játékosunk pedig nincs, hogy például a Győrben több magyar szerepeljen. Azok a fiatalok, akik most lehetőséget kaptak, viszont klubcsapataikban sokat játszanak, nem kispadosok.
– A Nemzeti Kézilabda-akadémia női szakágának vezetőjeként milyennek ítéli meg az utánpótlást?
– Vannak tehetséges játékosaink, de sok mindentől függ, hogy eljutnak-e a nemzetközi mezőnybe. Például az akadémiánk nem kész játékosokat ad a kluboknak, ezeket a fiatalokat folyamatosan képezni kell. Az ifjúsági bajnoki rendszert is át kellene alakítani, mert egy húsz-harmincgólos siker a győztes és a vesztes csapatnak sem hasznos. Ezen az Európa-bajnokságon is látható, hogy nagyon felgyorsult a játék, ehhez pedig fizikailag erős, technikailag nagyon képzett játékosok kellenek.
A középdöntők végeredményei. I. csoport (Ljubljana): 1. Dánia 8 pont, 2. Norvégia 8, 3. Svédország 6, 4. Szlovénia 4, 5. Horvátország 2, 6. Magyarország 2. Pontegyenlőség esetén az egymás elleni eredmény rangsorolt.
II. csoport (Szkopje): 1. Franciaország 10 pont, 2. Montenegró 6, 3. Hollandia 5, 4. Németország 4, 5. Spanyolország 3, 6. Románia 2.
A ljubljanai döntő hétvégi programja. Péntek. Az 5. helyért:
Hollandia–Svédország 15.30. Elődöntő: Franciaország–Norvégia 17.45 vagy 20.30, Dánia–Montenegró 17.45 vagy 20.30
Vasárnap: a 3. Helyért 17.45, döntő 20.30.
Európa-bajnokság a számok tükrében:
Klujber Katrin lett a magyar női kézilabda-válogatott házi gólkirálya az Európa-bajnokságon. A Ferencváros jobbátlövője hat mérkőzésen 74 alkalommal próbálkozott gólszerzéssel, és 38-szor talált be a kapuba. Ezzel a középdöntő után a góllövőlista harmadik helyén áll a német Alina Grijseels (44) és a román Cristina Neagu (39) mögött, holtversenyben a norvég Henny Reistaddal. A legpontosabban a szlovén Natasa Ljepoja célzott, akinek 24 lövésből 22 gólja volt. Az első húsz helyezett közül Klujbernek a leggyengébb a hatékonysága, büntetőből ötöt is elrontott.
A magyarok közül Márton Gréta 21, Vámos Petra és Győri-Lukács Viktória húsz-húsz találattal zárt. A leghatékonyabb Márton volt, a Ferencváros balszélsője 26-szor próbálkozott, vagyis 81 százalékkal zárta a tornát.
A legtöbb gólpasszt a magyar csapatban Vámos Petránál jegyezték fel (22), őt Klujber követi (18). Utóbbi – négyes holtversenyben – a harmadik helyen áll a gólokat és a gólpasszokat tartalmazó kanadai táblázaton, és nyolc labdaszerzésével a másik kapu előtt is jó teljesítményt nyújtott.
A legtöbbet büntetett magyar Albek Anna volt, akit hatszor állítottak ki, őt Klujber követi hárommal.
A mezőny húsz legjobb kapusa közé két magyar került: Szikora Melinda 25 (140/35), Janurik Kinga pedig húsz (55/11) százalékos hatékonyságot produkált. A rangsort az Alba Fehérvár horvát játékosa, Tea Pijevic vezeti, aki 158 lövést kapott és ebből 56-ot hárított. A hétméteresek védésében eddig a Győr dán kapusa, Sandra Toft volt a legjobb, 14 büntetőből ötöt hárított.
Vámos Petra büszkélkedhet a harmadik legtöbb passzal (1076), viszont a magyar keret tagjai közül az ő nevéhez fűződik a legtöbb eladott labda (15), ebben Klujber a második (14). A magyar csapat passzolta a harmadik legtöbbet (5088), ami abból következik, hogy támadásainak többségét tudatosan lassította.
A magyarok közül a legtöbb időt a két kezdő szélső töltötte a pályán, Győri-Lukács Viktória 4 óra 47 percet, Márton Gréta 4 óra 21 percet játszott a hat meccs során. A legtöbb futás is Győri-Lukács nevéhez fűződik, a győri jobbszélső az adatok alapján 23,76 kilométert tett meg a hat meccsen.
A 16 csapatos mezőnyben a magyar válogatott a kilencedik helyen áll a lövéshatékonyságban, 288 kísérletből 154 kötött ki a hálóban, ez 53,5 százalékos hatékonyságot jelent. Ebben a mutatóban a címvédő norvégok a legjobbak, akik 64,1 százalékkal céloznak.
A legtöbbször a spanyolok adták el a labdát (87), a legkevesebbszer a dánok (40), a magyarok 56-szor követték el ezt a hibát.
