Sport
Fekete szeptember Münchenben
Tizenegy izraeli sportoló halt meg az olimpiai túszdrámában
A müncheni nyári játékok tizedik napján, 1972. szeptember ötödikén 121 ország több mint hétezer sportolója békésen aludt az olimpiai faluban, amikor fél ötkor a Fekete Szeptember elnevezésű palesztin terrorszervezett felfegyverzett nyolc tagja átmászott falon. Az örök azt hitték, szórakozni kilógott atléták tértek haza.
A támadók behatoltak az izraeli küldöttség szálláshelyére, ahol a zajra felriadó Yossef Gutfreund birkózóbíró riasztotta társait, úgyhogy többeknek sikerült elmenekülniük.
A terroristák tizenegy túszt ejtettek, név szerint: David Mark Berger, Ze'ev Friedman, Joseph Gottfreund, Eliezer Halfin, Joseph Romano, André Spitzer, Amitsur Schapira, Kahat Schor, Mark Slavin, Jaakov Springer és Moshe Weinberg.
Weinberg és Romano rögtön az akció elején szerzett sebesülésébe a helyszínen bele is halt. Moshe Weinberg birkózóedző és Yossef Romano súlyemelő megpróbáltak ellenállni, és két terroristát megsebesítettek, mielőtt lelőtték őket. A támadók két embert lelőttek, majd kilenc túszukkal elbarikádozták magukat.
A terroristák 232 izraeli börtönben lévő palesztin fogoly, valamint a német Andreas Baader és Ulrike Meinhof terroristák szabadon bocsátását követelték. Az izraeli válasz nem késett sokat, egyértelműen visszautasították a tárgyalásokat.
A terroristaügyekben gyakorlatlan német biztonsági szakértők túszmentő akciója totális káoszba fulladt. A merénylők Egyiptomba akartak utazni. Őket és a túszokat két helikopterrel szállították a közeli fürstenfeldbrucki katonai repülőtérre, ahol a Lufthansa Boeing 727-ese várt rájuk.
A rendőrség csak későn fedezte fel, hogy nem öt, hanem nyolc fegyveresből áll a csoport, így nincs elegendő számú lövész a tervezett túszmentéshez. Az öt német katonának még távcsöves fegyvere sem volt, ennek ellenénre megkezdék a mentőakciót.
A mesterlövészek tüzet nyitottak a merénylőkre, a több órás tűzharc a tévékamerák előtt zajlott. A mentőakció tragikus véget ért, a terroristák felrobbantották a túszokat szállító helikoptert, így mind a tizenegy sportoló életét vesztette. Öt terrorista és egy német rendőr meghalt, három merénylőt elfogtak.
A szörnyű tragédia után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetése úgy határozott, hogy egynapos felfüggesztés után folyatják az olimpiát.
„Gyászoljuk izraeli barátainkat. De meg vagyok győződve arról, hogy a világ közvéleménye egyetért velem abban, nem engedhetjük meg, hogy egy maroknyi terrorista megsemmisítse a nemzetközi együttműködés és jó szándék eme alapköveit. Az olimpiának folytatódnia kell!" – mondta Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke.
Ezért a döntésért később sokan kritizálták a NOB-elnökét.
Kérdésünkre a 84 éves Kamuti Jenő, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke – aki tőrvívásban ezüstérmet nyert a müncheni olimpián – elmondta, hogy a hajnali lövöldözésre nem ébredt fel: „A csapatvezetés költött fel azzal a rémisztő hírrel, hogy nem hagyhatjuk el a szobánkat, mert a szemközti épületben terrortámadás történt. Az izraeli sportolók a velünk szembeni épületben laktak. Nagy volt a riadalom, nagyon megrázott bennünket is ez az igazságtalan, szörnyű tragédia. Több túszt személyesen is ismertünk. Ötven év távlatából is úgy látom, hogy Avery Brundage vezetésével a NOB jól döntött, mert ha a befejezés mellett határoznak, az a terroristák győzelme lett volna, még nagyobb lendületet adhatott volna az akcióiknak. Az olimpia szeptember 6-án folyatódott. És ezután nyert például olimpiai bajnokságot a párbajtőröző Fenyvesi Csaba.
A túszok holttestét Izraelbe szállították, az öt terroristáét Líbiába, ahol dísztemetést kaptak. A három megsebesült palesztin nem sokáig raboskodott Németországban, mert 1972. októberében egy másik terrorszervezett eltérítette a Lufthansa egyik járatát, és az utasok életért cserében a müncheni merénylet elkövetőinek szabadon bocsátást követelték. Az akciójuk sikeres lett, a három gyilkos kiszabadult, Tripoliba szállították őket, ahol nemzeti hősöknek kijáró ünneplésben részesültek.
De nem sokáig, mert Izraelben a müncheni mészárlást követően különleges egységet állítottak fel, amelynek feladata a merénylet kiterveléséért és végrehajtásáért felelősök kilétének tisztázása, megtalálása és likvidálása volt. A listán szereplő tizenegy ember közül nyolcat öltek meg. Többször igen nagy áldozatok árán. Például a müncheni merénylet kitervelőjét, Hassan Salamehet négy testőrével együtt Bejrútban, egy autóba rejtett bombával sikerült 1979-ben likvidálni, a támadásban meghalt négy ártatlan járókelő, tizennyolcan pedig megsérültek.
A nyolc müncheni túszejtő közül egyedül Jamal Al-Gashey maradt életben, Észak-Afrikában bujkálva.
Megegyezés ötven év után
Megállapodásra jutott a kártérítés mértékéről Németország az 1972-es müncheni olimpián történt terrortámadás izraeli áldozatainak családjaival. Az egyezség értelmében a szövetségi kormány, valamint Bajorország és München összesen 28 millió eurót fizet az áldozatok hozzátartozóinak.
A kártalanítás mértékéről évtizedek óta zajlott az egyeztetés, a korábbi összegeket az érintették nem találták megfelelőnek, és felvetődött annak a veszélye, hogy nem vesznek részt a hétfői megemlékezésen, amit a tragédia ötvenedik évfordulójára terveztek. A megállapodás része egy német és izraeli történészekből álló bizottság felállítása, amely eddig titkosított dokumentumokhoz is hozzáférhet majd, így lehetőség nyílik teljes körűen tisztázni a történteket.
Steffen Hebestreit német kormányszóvivő az egyezséget illetően úgy fogalmazott, hogy ezzel Németország teljesíti történelmi kötelességét az áldozatok és családjaik irányában.
A megállapodás megszületése után Frank-Walter Steinmeier német és Jichák Herzog izraeli államfő is jelezte, hogy részt vesz a bajorországi megemlékezésen.
