Világbajnokság a számok tükrében

Tovább tartott az Egyesült Államok uralma a világbajnokságon, a házigazdák atlétái 13 arany-, 9 ezüst- és 11 bronzérem nyertek, ami rekord. Megdőlt az egy vébén aranyérmet szerző országok csúcsa is: 29 ország szerzett legalább egy aranyat, szemben a 2017-es 26-tal. Összesen 45 ország szerepelt az éremtáblázaton, közülük hat – Barbados, Csehország, Izrael, Fülöp-szigetek, Puerto Rico és Svájc – szerzett egy-egy bronzot. Először ünnepelhetett világbajnokot Peru, Kazahsztán és Nigéria – Peru esetében kettőt a gyalogló Kimberly Garcia Leon nyert –, valamint India és Burkina Faso is a valaha volt legjobb érmes teljesítményét érte el, ezüstérmekkel.

Tovább tart az európai atlétika visszaesése, míg három éve a dohai világbajnokságon Nagy-Britannia, Németország és Hollandia volt az első tízben, ezúttal csak Lengyelország egy arany- és három ezüstéremmel. A kis magyar, két fős csapat nem szerzett érmet, az előző vébén bronzérmes kalapácsvető Halász Bence egyéni csúccsal is csak az ötödik lett.

Nőtt a döntős országok száma, a dohai 76-ról 81-re, Libéria, Niger, Pakisztán, Szamoa, Fülöp-szigetek és Guatemala atlétája a világbajnokságok történetében először jutott fináléba.

Három világcsúcsjavítást láthattak a nézők, az amerikai Sydney McLaughlintól 400 méteres gátfutásban, a nigériai Tobi Amusantól, aki 12,12-t futott 100 méteres gáton, és svéd Mondo Duplantistól, aki 621 centimétert ugrott rúddal. Összesen 13 világbajnoki, 19 kontinentális, 92 nemzeti csúcs és egy junior világrekord született.

Mindezek ellenére született egy negatív csúcs is, a tíznapos világbajnokságra mindössze 150 ezren váltottak belépőt, amely 15 ezres átlagot jelent.

Az éremtáblázat élmezőny: