Sport

A világcsúcsát is legyőzte Milák Kristóf

Napok óta keressük az öt évvel ezelőtti világbajnokság hangulatát a Duna Arénában és a környékén, de a Dagály-uszoda – amely 2017-ben mozgalmas szurkolói zóna volt – most zárva, a parkolók meg félig üresek, mert az autósokat kitiltották a környékről. A magyar szempontból csúcsnapnak számító kedd estére özönlöttek a szurkolók, de az átvilágítás miatt hosszú sorok alakultak ki, így a 18 órás kezdésre félház sem volt az arénában.

A világcsúcsát is legyőzte Milák Kristóf
Milák Kristóf már a célban a Duna Aréna négyes pályáján, a többiek még csak érkeznek. A szám olimpiai, világ- és Európa-bajnoka eufórikus állapotba varázsolta a tomboló közönséget
Fotó: MH/Purger Tamás

Még szerencse, hogy a férfi 200 méteres pillangóúszás döntője csak 18.45-kor kezdődött – már telt ház előtt –, méghozzá két magyar indulóval. De minden bosszúságért kárpótolta a magyar szurkolókat a finá-lé. Felrobbant az aréna, amikor a címvédő Milák Kristóf és az olimpiai bronzérmes Kenderesi Tamás felállt a rajtkőre. Aztán fokozódott a hangrobbanás, mert Milák fantasztikus iramot diktált, és nem a riválisaival, hanem hároméves világcsúcsával versengett. Sikeresen, mert világbajnokunk 2019-es kvangdzsui rekordját (1:50.73) megjavítva, 1:50.34 perces idővel csapott célba. Kenderesi – elmaradva legjobbjától – hatodik lett.

„Ez az otthonom! Több mint négyezer fantasztikus drukker van itt, akik csak miattam jöttek ki, elképesztő! Fantasztikus ez az egész… Abban a pillanatban, ahogy felálltam a rajtkőre, se kép, se hang, mintha egy álomban lennék. Három évet kellett várnom rá, hogy a saját legjobbamat meg tudjam úszni, de összejött” – mondta Milák Kristóf az M4 Sport kamerái előtt másodpercekkel azután, hogy kiszállt a medencéből.

Magyar szempontból zsúfolt volt a délelőtt is az uszodában, ezúttal a hét versenyzőnkből hat bejutott az esti elődöntőkbe. A címvédő Kapás Boglárka, valamint Hosszú Katinka is továbblépett az elődöntőbe 200 méter pillangón. Kíváncsian vártuk, hogy a tavasszal betegeskedő Kapás Boglárka mire lesz képes ezen a távon. A címvédő 2:09.24 perces idejével hetedik lett délelőtt, ami után elmondta: „Az elődöntőben egy másodperccel jobbat akarok úszni, azzal fináléba kerülhetek.” Hosszú Katinka – aki ebben a számban öt éve bronzérmes lett – 2:11.22 perces idővel, a 14. helyen lépett tovább. „Az hittem, nem jutok tovább, de így újra úszhatok, és a pillangó jó felkészülés a 400 méter vegyesre” – mondta Hosszú, aki erre rápihenhet, mert elődöntős futamában délután csak hatodik lett. Kapás viszont 2:07.89 perces idejével teljesítette a célkitűzést, a nyolcadik idővel döntős lett.

Férfi 100 méter gyorson Németh Nándor a 9., Szabó Szebasztián a 13. idővel várhatta az esti elődöntőt, amely előtt „robbant” a hírbomba: visszalépett a címvédő amerikai Caeleb Dressel. A SwimSwam szakportál az amerikai csapat szóvivőjére hivatkozva azt írta, hogy a 25 éves sztár egészségi okok miatt nem indul. A közlemény szerint nem koronavírus-fertőzésről van szó, ugyanakkor a további szerepléséről csak később döntenek. A 15-szörös világbajnok további szereplése magyar szempontból is érdekes lehet, mert elmaradhat 100 méter pillangón az olimpiai döntő visszavágója, Tokióban Dressel világrekorddal győzte le az Európa-csúccsal második Milákot. Az olimpiai bajnok távollétében a román David Popovici újabb junior világcsúcsot úszva (47.13) lett első, míg Németh 47.96 perces eredménnyel holtversenyben a nyolcadik helyre került. Emiatt az esti program végén „szétúszásra” kényszerült. Ott pedig nemcsak megverte az olasz Lorenzo Zorzettit, de 47.69-cel országos csúcsot repesztett. Szabó 48.19-cel a 12. helyen végzett.

Férfi 200 méter vegyesen a 19 éves Kós Hubert – aki a tavalyi Európa-bajnokságon junior világcsúcsot úszott a Duna Arénában – és Török Dominik Márk is bejutott a 16 közé. Utóbbi hetedik lett a futamában, nem lépett tovább, ellenben Kós Hubert Szeto és Kalisz mögött a harmadik lett a futamában, és az ötödik legjobb idővel bekerült a döntőbe.

A férfi vízilabdatornán a Magyarország–Montenegró mérkőzés lap­zártánk után fejeződött be. Női csapatunk ma csoportrangadót játszik az olasz válogatottal.

Harmadszor a világ tetején Milák

A nőknél a helyzet nem változatlan

A női vízilabdatorna első fordulójának eredményeiről az 1994-es római világbajnokság jutott az eszembe, amikor kollégámmal, Sal Endrével az újságírókat szállító buszhoz siettünk, és közben találkoztunk Knézy Jenővel. Az MTV legendás riportere, amikor megtudta, hogy női vízilabdameccsre sietünk, a fejét csóválva azt mondta: „Képtelen lennék végignézni egy női meccset, nem hogy közvetíteni.” Aztán egy hét múlva mi kérdeztük Jenőtől: „Hová, hová sietünk?” Azt válaszolta, hogy mivel a fiúk kiestek a középdöntőben, a női döntőt közvetítik élőben, amelyet egyébként végül csapatunk nyert meg 7–5-re Hollandia ellen. A magyarok úgy lettek világbajnokok a 12 csapatos tornán, hogy hat győzelem és egy vereség után plusz 17 lett a gólkülönbségük.


Most az első mérkőzésük után már plusz 31, mert 35–4‑re nyertek Kolumbia ellen. De nem ez volt az egyetlen kiütéses győzelem a nyitónapon: a címvédő Egyesült Államok 24–2-re nyert Dél-Afrika ellen, Görögország pedig 28–1-re verte Thaiföld csapatát. Mindez jelzi, hogy elhibázott döntés volt a csapatok számát 16‑ra felemelni a világbajnokságon, mert jelenleg jó, ha nyolc nemzetközi szintű női válogatott van a világon, a többi olyan amatőrök csapata, amelynek tagjai megtanultak úszni. És sokszor a fellegekben járó magyar sportvezetőknek és játékosoknak – akiknek önálló szövetségük van itthon – arról sem lenne szabad elfeledkezniük, hogy ha a vízilabdát nem védené a vizes sportok (Fina) szövetsége, ilyen szűk nemzetközi élmezőnnyel már régen nem lenne olimpiai sportág.
(SM)

Kapcsolódó írásaink