Milliárdokból gazdálkodhat az MLSZ

A beteg Csányi Sándor elnök helyett a beszámolót Vági Márton főtitkár tartotta, aki több évtizedes hagyományt folytatva az utánpótlás fontosságáról beszélt. A Teret a tehetségnek című programban erős pénzügyi ösztönzés lesz arra vonatkozóan, hogy az élvonalban legalább egy (!) U21-es labdarúgó pályán legyen. A másodosztályban viszont kötelező lesz egy U20-as, az NB III-ban pedig egy U19-es futballista szerepeltetése. A cél az lenne, hogy egy akadémiai csapat 21 tagjából legalább három eljusson az élvonalig. A sportvezető kiemelte, az utánpótlásban érzékelhető fejlődést mutatja az a tény, hogy 2016 óta az elitkört mindig minden korosztály elérte mindkét nemnél, míg korábban
ez nem volt törvényszerű.

Vági kiemelte, hogy a szövetség gazdálkodása stabil, a kumulált eredmény kilencmilliárd felett van, ha realizálódik a 2022-es terv, akkor ez az összeg tízmilliárd fölé nőhet. A tao-jelentésből kiderült, hogy 1935-ből 1420 pályázatot fogadtak el, illetve ugyanúgy 45,7 milliárd volt a felhasználható keret, mint egy évvel korábban, ebből 15,1 milliárdot ingatlanfejlesztésre, 30,6 milliárdot működési támogatásra fordítottak. A klubok eredményességéről a főtitkár elmondta, a Ferencváros sorozatban háromszor csoportkörbe jutott a Bajnokok Ligájában vagy az Európa-ligában.

Megemlítette a csak magyarokkal felálló Paks élvezetes, gólerős játékát, illetve jelezte, hogy az NB I. gólátlaga európai szinten magasnak tekinthető, a jelenlegi szezonban 2,79. Az élvonal fejlődését mutatja, hogy a 2014–15-ös szezonban még csak 39, jelenleg pedig 55 külföldi válogatott labdarúgó játszik Magyarországon. A válogatott előrelépését a tavalyi Eb-szereplés mellett abban látja az MLSZ, hogy a Nemzetek Ligájában sikerült az A divízióba jutni, ahol a kontinens 16 legjobbja szerepel. A szurkolók kapcsán viszont Vági jelezte, szigorúbb beengedést kell kidolgozni, mert az UEFA és a FIFA is két-két zárt kapus meccset rendelt el, abból egyet-egyet felfüggesztve.