Sport

Robbant a dán dinamit

Drámai előjelek után feltartóztathatatlan a 27–0-ás gólkülönbséggel a katari vb-recsoportelsőként kijutott északi csapat

Kevés nagyobb dráma érhet egy futballcsapatot, mint amiben a dán válogatottnak része volt az idei Európa-bajnokságon, Christian Eriksen tragédiáját megélve. A dánok hősiesen viselkedtek csapattársuk agóniája közepette és a torna későbbi szakaszában. Azóta szinte legyőzhetetlenek, és világrekordot jelentő eredménnyel jutottak ki a 2022-es katari világbajnokságra.

Robbant a dán dinamit
Az osztrák Florian Grillitsch állva maradt a dán csapatkapitány Simon Kjaer mellett
Fotó: AFP/Ulrik Pedersen

A dánok kétszer ünnepeltek ezen a héten: kedden az osztrákok legyőzésével megnyerték selejtezőcsoportjukat, a mérkőzés előtt pedig Simon Kjaer csapatkapitány átvette Kamuti Jenőtől a Nemzetközi Fair Play Bizottság díját.

Egészen elképesztő teljesítménnyel kvalifikálta magát a dán csapat a világbajnokságra: a márciusban kezdődött selejtezőkön nyolc mérkőzést játszott, mindegyiket megnyerte, mégpedig úgy, hogy még gólt sem kapott. A 27–0-s gólkülönbség majdnem három és feles mérkőzésenkénti átlagnak felel meg, az ellenfelek közül a feröeri és a moldovai válogatott nem túl erős, de az osztrák, a skót és az izraeli ellen nagyon figyelemre méltó ez az eredménysor. Novemberben még a feröeriek ellen játszanak Koppenhágában, majd a skótokkal Glasgow-ban, alkalmasint utóbbin múlik majd, hogy sikerül-e a teljes sorozatot kapott gól nélkül teljesíteni.

Aligha kell hangsúlyozni: a dánoknak még nem akadt ilyen jó selejtezősorozata. A vb-selejtezőket tekintve eddig egyszer, 2002 előtt zártak veretlenül, de akkor négyszer döntetlent játszottak. A mostani eredmény a szerzett gólok számát tekintve is rekordot jelent.

A sikerek, persze, felszínre hozták a kérdést, hogy ez-e minden idők legerősebb dán válogatottja? Talán a nosztalgia is teszi, de csak kevesen válaszolnak igennel a felvetésre. Érdemes tudni, hogy a futball „őskorában” – a Brit-szigetet leszámítva – Dániában futballoztak a legmagasabb szinten Európában. Az 1908-as londoni és az 1912-es stockholmi olimpián is második lett a válogatottjuk a britek mögött.

A következő erős generáció az 1948-as olimpiai bronzérmes volt, annak a generációnak a legjobbjai szinte kivétel nélkül Olaszországba, Spanyolországba vagy Franciaországba szerződtek, és ez a DBU, a Dán Labdarúgó-szövetség belső szabályai szerint (hasonló jellemezte nagyon szoros kivételekkel az összes észak-európai országot) lezárta válogatottbeli pályafutásukat, a külföldre profinak szegődött játékosok 1971-ig nem kaptak meghívást a válogatottba. Ez volt az oka annak, hogy az 1964-es Eb-n nem játszott soraiban Harald Nielsen, aki abban az idényben az olasz bajnokság gólkirálya lett.

Mi, magyarok is találkoztunk a dánokkal a hatvanas évek elején, a római olimpia elődöntőjében, majd az 1964-es spanyolországi Eb bronzmérkőzésén. Jól ismertük a játékosaikat, tudtuk, hogy az 1977-es Aranylabdás Allan Simonsen köré épített, majd sérülése miatt nélküle is sikereket elérő nagy generáció minden korábbinál erősebb volt. Négy évtized távlatából is ismert például Preben Elkjaer-Larsen, Morten Olsen, Sören Lerby, Frank Arnesen neve. Ez a gárda erősebb volt még az 1992-es Európa-bajnoknál is, de talán az 1998-as világbajnokságon negyeddöntős gárdánál is, amelyben pedig csúcsformában játszottak a Laudrup fivérek, Michael és öccse, Brian.

A mostani gárda ereje az egységben van, talán nincs is olyan játékosa (beleértve a nagy Peter Schmeichel fiát, Kaspert is), aki a maga posztján Európa öt legjobb játékosa között lenne. Egyedül a csapatkapitány, Simon Kjaer fért fel a France Football idei harmincas Aranylabda-listájára. Kasper Hjulmand szövetségi kapitány 32 játékost szerepeltetett az eddigi idei mérkőzéseken, tizenhatszor kizárólag Schmeichel játszott.

Kjaer, Stryger és az osztrákok elleni döntő gólt szerző Maehle tizenöt meccsig jutott. Tizenheten játszottak legalább tíz találkozón. Mindössze ketten, Andreas Christensen (Chelsea) és Yussuf Poulsen (RB Leipzig) szerepeltek a legutóbbi két BL-kiírásban legalább az elődöntőig jutott csapatban. És mégis, az egész, így együtt, nagyon működik. A válogatott beceneve a dán dinamit. Idén nagyot robbant.

Kapcsolódó írásaink