Európába került az atlétika királyszámának koronája

Európai sprinter legutóbb 1992-ben, Barcelonában nyert aranyérmet. A brit Linford Christie 29 évvel ezelőtti sikerén kívül, a legutóbbi 40 évben, ebben a versenyszámban mindig észak-, vagy közép-amerikai vágtázó végzett az élen. Bár a tokiói döntőnek nem volt olyan egyértelmű favoritja, mint amilyennek a jamaikai Bolt számított korábban, Jacobsot tulajdonképpen a lehetséges győztesek közé sem sorolta senki. Aláhúzta mindezt, hogy olasz sprinter nem, hogy bajnoki címet, vagy akár érmet nem nyert olimpián, még döntőbe se jutott soha – ez még az eddigi legismertebb olasz vágtázónak, a Moszkvában 200-on olimpiai bajnok Pietro Menneának sem sikerült.

Lamont Marcell Jacobs 1994. szeptember 26-án, az Egyesült Államokban, a texasi El Pasóban született. Az édesanyja olasz, édesapja pedig egy korábban Olaszországban, Vicenzában szolgált amerikai katona. Mindössze másfél éves koráig élt csak a tengerentúlon, ekkor – miután édeapját Dél-Koreába vezényelték – édesanyjával, Viviana Masinivel Olaszországba költözött. Kiskorában azt tervezte, édesapja példáját követve kosárlabdázni fog, de tíz éves korában atletizálni kezdett. A sprintszámok mellett távolugrásban is nyert aranyérmet az olasz bajnokságon és tíz között volt a szakág fedettpályás világranglistáján. Az Instagram címe is crazylongjumper – kérdés, a mai nappal változik-e ez?

Május 13-án, Savonában 100 méteren 9.95-tel új olasz csúcsot futott, ezzel ő lett a 150. sprinter, aki áttörte a 10 másodperces határt. Tokióban a 9.80-nal ezen is faragott, olasz- és Európa-csúcsot repesztett. Ha megkérdezik tőle, hogy a sprinterek világában mennyire tartja magát olasznak és mennyire amerikainak, azt feleli, ő száz százalékig olasz. Majd „érvként” hozzáteszi, nem is tud igazán jól angolul…