Sport
Cseh László és Mohamed Aida vezetésével vonultak be a magyarok az olimpia megnyitóján
A négyévente megrendezett, de a pandémia miatt most öt esztendő után sorra kerülő sporteseményt Naruhito császár a hagyományos mondattal indította útjára, amikor az ünnepségen bejelentette: „A tokiói olimpiát megnyitom”.
Az „Érzelmek által egyesülve” (United by Emotions) című hivatalos program egy videóval, valamint az azzal összekombinált élő előadással kezdődött, majd egy újabb videó következett, benne a 2013-as eredményhirdetéssel, amikor a japán főváros elnyerte a 2020-as játékok rendezési jogát.
A felvételek aztán a felkészülést, az építkezést és a tervezést voltak hivatottak megmutatni, azonban a 2020-as esztendőnél baljós hangulatúvá vált a zene, és a sötét árnyalatú képekkel a koronavírus-járványra utaltak a készítők. A 2021-es év megjelenítésékor viszont az újrainduló világot szimbolizálták a videóban, miközben bemutatták, hogy a különböző sportágakban szereplő versenyzőknek mennyi akadályt kellett leküzdeniük, hogy ott lehessenek Tokióban.
A küzdőtéren egy sportoló szobakerékpáron, egy másik egy evezőpadon, egy harmadik pedig egy futópadon edzett, miközben tőlük távolabb több hasonló „sportoló” is ugyanazt az edzésmunkát végezte. A „Külön, de nem egyedül” című rész a hivatalos műsorfüzet szerint azt volt hivatott szimbolizálni, hogy a sportolók a világ minden táján külön tréningeztek a pandémia ideje alatt, de egy láthatatlan kötelék még ekkor is összekötötte őket.
Egy látványos fényjátékkal tarkított táncos előadásban a test, az izmok és a szív munkáját mutatták be a küzdőtéren a táncosok, akik a produkcióhoz gumiköteleket is használtak.
A himnusz előtt bemutatták a megnyitó két díszvendégét, Naruhito japán császárt, valamint Thomas Bachot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökét. A himnuszt az ázsiai szigetország egyik leghíresebb énekesnője, Misia énekelte el, ezt megelőzően a küzdőtérre vitték a japán nemzeti lobogót. A zászlót négy japán olimpikon, egy fogyatékossággal élő, valamint egy ápolónő vitte el a tartórúdhoz, melyre felvonták a himnusz közben.
Újabb táncos produkció, valamint egyperces csend következett a koronavírus-járványban elhunytak emlékére, majd a küzdőtér közepére került az olimpiai ötkarika, az előadás ezen részét pedig tűzijáték zárta.
Cseh László és Mohamed Aida vitte a magyar zászlót
A sportolók bevonulását egy szimfonikus zenekar „készítette elő”, majd - elsőként Görögországgal - elkezdődött a küldöttségek megérkezése. A magyarok 143.-ként értek az Olimpiai Stadion küzdőterére, a zászlót Cseh László négyszeres ötkarikás ezüstérmes és kétszeres világbajnok úszó, valamint Mohamed Aida tőrvívó vitte, aki hazai rekorderként hetedszer vehet részt nyári játékokon - az olimpiák történetében először volt két zászlóvivő.
A nők piros-fehér-zöld, kimonószerű ruhában vonultak, míg a férfiak sötétzöld nadrágot és piros-fehér-zöld felsőt viseltek. A magyar csapat 173 tagú, többen azonban hiányoztak a ceremóniáról, mert vagy még meg sem érkeztek a japán metropoliszba, vagy a hétvégén már verseny vár rájuk.
A bevonulás után egy videós összeállításban a 100 éves Keleti Ágnes is feltűnt, mint a legidősebb élő olimpiai bajnok. Ezt követően a sportolók kört alkottak, annak közepére behozott színes kockák pedig előbb egy várost, majd pedig a tokiói olimpia logóját szimbolizálták. Közben a stadion felett 1824 drón segítségével a levegőben is megformázták az emblémát, illetve a drónok ezt követően földgömbbé „alakultak”.
John Lennon „Imagine” című slágere csendült fel a Szuginami gyermekkórus, valamint világhírű énekesek - Alejandro Sanz, John Legend, Keith Urban és Angélique Kidjo - előadásában, majd következett az olimpiai szervezőbizottság vezetőjének, Hasimoto Szejkónak, illetve a NOB elnökének a beszéde.
A köszöntők után Naruhito császár hivatalosan is megnyitotta a nyári játékokat, majd az olimpiai zászló is megérkezett a stadionba, aztán az ötkarikás játékok himnusza, valamint különböző fényekkel megvilágított, papírból készült galambok „reptetése” következett.
Oszaka Naomi gyújtotta meg az olimpiai lángot
A műsor végén Tokió is bemutatkozott, és megérkezett az olimpiai fáklya is, mellyel Oszaka Naomi négyszeres Grand Slam-tornagyőztes teniszező a Fudzsi-hegyet formázó építmény tetejére sétált és meggyújtotta a lángot.
A lángot egy-egy olimpiai bajnok női birkózó és férfi cselgáncsozó hozta a stadionba, majd három korábbi baseball-játékosnak adta át, utána egy-egy orvos és ápoló vitte egy paralimpikonhoz, majd hat gyermek következett, akiktől aztán a 23 éves Oszaka megkapta a Fudzsit szimbolizáló kandeláber előtt.
A ceremónia egyik nagy kérdése volt, hogy ki kapja a megnyitó talán legfontosabb feladatát, a lánggyújtó szerepét. Végül a szervezők választása a kétszeres Australian Open- és kétszeres US Open-győztes játékosra esett.
A sportolók jelentős része - vélhetően - a szigorú távolságtartási és maszkviselési szabályok miatt olyan megoldást választott, hogy a bevonuláson részt vett, utána viszont nem maradt a küzdőtéren, hanem azonnal kiment a stadionból.
A NOB elnöke a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta beszédében
„Ma van a remény pillanata, amely nagyon különbözik attól, amit mindannyian elképzeltünk. Ám ápoljuk ezt a pillanatot, hogy végül mindannyian itt vagyunk együtt: a 205 nemzeti olimpiai bizottság és a menekültek csapata, akik egy fedél alatt élnek az Olimpiai Faluban. Ez a sport egyesítő ereje. A szolidaritás, a béke és a rugalmasság üzenete, ami reményt ad nekünk a további közös utunkhoz” - mondta Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) első embere a megnyitón.
Bach kiemelte: csak úgy lehetnek most itt együtt, hogy vendéglátóik, a japán emberek kegyesen fogadtak őket, amiért kifejezte elismerését és tiszteletét. Hozzátette: a szervezőbizottság és a japán hatóságok szintén rendkívüli munkát végeztek, amiért az összes sportoló nevében legmélyebb hálával tartoznak.
„Tíz évvel ezelőtt indultunk el azon az úton, amely az olimpiai eszmét 1964 után visszahozta Tokióba, de ez egy nehéz út volt, soha nem látott kihívásokkal. Először a nagy földrengés okozott nem várt nehézségeket, majd a koronavírus-járvány. Köszönetet mondunk a névtelen hősöknek is, az orvosoknak, az ápolóknak és a japán embereknek, akik jelenleg is hozzájárulnak a járvány megfékezéséhez. Külön köszönet jár az önkéntesek ezreinek, akik minden kihívás ellenére teljes szívből fogadnak minket. Ők a legjobb nagykövetei Japánnak” - nyilatkozta. Bach köszönetet mondott a japán embernek is, hogy lehetővé tették az olimpiai játékok megrendezését.
„Az a kitartás, ami jellemzi a japán embereket, az igaz az olimpikonokra is, akiknek szintén nem várt és eddig ismeretlen kihívásokkal kellett szembenézniük. És bár azt sem tudhatták biztosan, hogy végül megtartják-e az olimpiát, ők küzdöttek, kitartottak, soha nem adták fel a reményt, most pedig valóra válthatják olimpiai álmaikat. Ők az igazi olimpiai sportolók” - fogalmazott. Kifejtette: ezek a sportolók ösztönözték a NOB-ot, valamint az egész olimpiai közösséget, hogy hozzájuk hasonlóan harcoljanak azért, hogy „ez a pillanat megvalósuljon”.
„Szeretném megköszönni a nemzeti olimpiai bizottságoknak, a nemzetközi sportági szövetségeknek, kiemelt szponzorainknak és támogatóinknak, a jogtulajdonos műsorszolgáltatóknak, hogy eggyé váltak velünk. Ez mindannyiunkat igazi közösséggé, olimpiai közösségé kovácsolt. Ez a közösség ma este, valamint az egész olimpiai játékok alatt együtt lesz, és világ minden tájáról emberek milliárdjait ülteti a televíziók képernyője elé, hogy lelkesítse őket, illetve energiát adjon és örömet szerezzen nekik” - mondta. A sportvezető kiemelte: az olimpiai közösség megtanulta, hogy a kor nagy kihívásaival csak úgy tud szembeszállni, ha együtt küzd meg velük.
„A tanulság az, hogy több szolidaritásra van szükség, úgy a társadalmak között, mint azokon belül. A szolidaritás nem csupán a tiszteletet vagy a megkülönböztetés nélküliséget jelenti. A szolidaritás segítség, megosztás, gondoskodás, amit az olimpiai közösségünkben is végzünk. Így tudnak velünk lenni az olimpián nagyok és kicsik, gazdagok és szegények. Ez a szolidaritás táplálja azt a küldetésünket, hogy a sport révén jobbá tegyük a világunkat. Csak és kizárólag ennek a szolidaritásnak köszönhetően lehetünk együtt itt ma este. A szolidaritás tükrözi a béke iránti háromezer éves elkötelezettségünket is, mert szolidaritás nélkül nincs béke” - hangsúlyozta.
A NOB-elnök beszéde végén a szervezet új, a „jelen korhoz” igazított, kibővített jelmondatát idézte: gyorsabban, magasabbra, erősebben - együtt. Hozzátette: az összetartozás érzése fényt jelent „a sötét alagút végén”, amire a pandémia kényszerítette az embereket, az egymástól való elválasztással, illetve a korlátozásokkal és a távolságtartással. „De ma bárhol is legyünk a világon, együtt osztjuk meg ezt a pillanatot, és ezt a fényt az olimpiai láng még ragyogóbbá teszi mindenki számára” - mondta.
Az augusztus 8-ig tartó tokiói olimpián 206 nemzet több mint 11 ezer versenyzője vesz részt.
