Sport
Egyre nehezebb kiharcolni a részvételt
Tizenkilenc versenyzőnk indulhat az olimpián, ezúttal is a dobóinktól várható éremszerzés
– Az olimpiai csapat létszáma, összetétele mennyire tükrözi a magyar atlétika élvonalát?
– A tizenkilenc fős indulói létszám annak ellenére megfelelő, hogy több atlétánk a ranglistán nagyon közel volt kvótához. Kerekes Grétának, Farkas Petrának, Vindics Balázsnak, Baji Balázsnak, Huszák Jánosnak és Rába Dánielnek kevés hiányzott ahhoz, hogy kvalifikációhoz jusson. A nemzetközi szövetség megváltoztatta a válogatási rendszert, és az olimpiai ranglistán nemcsak az eredmények hanem a versenyek erőssége is számított. Ebben az új rendszerben még nehezebb volt kiharcolni az indulást.
– Három gátfutónk, Kozák Luca, Szűcs Valdó és Koroknai Máté is indulhat Tokióban, ami ezért meglepő, mert a hazai felnőtt élmezőny nagyon keskeny, száz és száztíz gáton csak heten-heten indultak az országos bajnokságon.
– Az indulási létszámot sok minden befolyásolhatja a bajnokságon. Például sérülések, vagy hogy a járvány miatt nehezebb volt a felkészülés. A mennyiség nem mindig befolyásolja az eredményességet. Jó példa erre a gyaloglás, a szűk hazai élmezőnyből négyen is kiharcolták a részvételt.
– Jó, hogy ezzel példálózott, mert erről is akarom kérdezni. Nem tartja igazságtalannak, hogy egy érdektelen ötven kilométeres gyaloglásban hatvanan indulhatnak, míg például a látványos távolugrásban csak harmincketten az olimpián?
– A nemzetközi szövetség a NOB vezetésével egyeztetve határozta meg, hogy a versenyszámokban hányan indulhatnak. Ebben csak egy szempont, hogy mennyire érdekes, mennyire jól közvetíthető egy-egy versenyszám. De hogy nem alaptalan a felvetése, azt bizonyítja, hogy a párizsi olimpián már nem lesz ötven kilométeres gyaloglás, helyette vegyesváltók vetélkedhetnek. Van persze kirívóbb példa is, az összetett számokban huszonnégy fős lesz a mezőny, míg maratoni futásban több mint száz.
– Atlétáink közül kinek van esélye bekerülni a döntőbe?
– Az olimpia-ranglisták is azt mutatják, hogy nagyon erős és kiegyensúlyozott a nemzetközi élmezőny, ezért századmásodpercek, centik is dönthetnek a döntőbe jutásról. Erre a legnagyobb esélye a kalapácsvető Halász Bencének és a hétpróbázó Krizsán Xéniának van, de gátfutóink, gyaloglóink is szerezhetnek kellemes meglepetést.
A londoni olimpia óta mindig nyertünk érmet, remélem, ez a sorozat nem szakad meg Tokióban.
Az elnök nem tette magasra a mércét
Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke a szövetség honlapján kiemelte: büszkék arra, hogy a magyar olimpiai delegáció egyik legnépesebb tagja az atlétaválogatott, ami mutatja jelenlegi, stabil állapotukat, helyzetüket.
„Helyezésbeli elvárásaink nincsenek, a cél, hogy versenyzőink egészségesen és elégedetten térjenek haza Tokióból, és legyenek büszkék a saját teljesítményükre. Tokió fontos állomás, de változatlanul a 2023-as budapesti világbajnokság a fő célunk, mindent ennek a szemüvegén keresztül nézünk” – hangsúlyozta az elnök.
(MS)
A tokiói olimpiára utazó magyar atléták
Olimpiai szinttel jutott ötkarikás kvótához:
férfi 50 kilométer gyaloglás (60 induló): Helebrandt Máté, Venyercsán Bence
férfi kalapácsvetés (32): Halász Bence
női 100 méter gát (40): Kozák Luca
női 3000 méter akadály (45): Kácser Zita
női hétpróba (24): Krizsán Xénia
női kalapácsvetés (32): Gyurátz Réka
női súlylökés (32): Márton Anita
Az olimpiai listáról jutott ötkarikás kvótához:
férfi 1500 méter (45): Szögi István (42.)
férfi 110 méter gátfutás (40): Szűcs Valdó (32.)
férfi 400 méter gát (40): Koroknai Máté (40.)
férfi gerelyhajítás (32): Rivasz-Tóth Norbert (24.)
női 800 méter (48): Bartha-Kéri Bianka (38.)
női 3000 akadály (45): Wagner-Gyürkés Viktória (35.), Tóth Lili Anna (45.)
női távolugrás (32): Nguyen Anasztázia (28.)
női gerelyhajítás (32): Szilágyi Réka (30.)
női 20 kilométer gyaloglás (60): Madarász Viktória (53.), Kovács Barbara (59.)
