Sport
Angol módi szerint indult a magyar bajnokság
A BTC jól felkészült az FTC elleni mérkőzésen a nevezetes nyitányra, és kiütötte a BSC csapatát, megszületett az első mesterhármas is
Az előző hónapban megalakult MLSZ (akkor még Magyar Labdarúgók Szövetsége) február 4-i tanácsülésén a résztvevők döntöttek a labdarúgó-bajnokság angol mintára való kiírásáról. Azért is volt figyelemre méltó e döntés, mert a kontinens jó néhány más országában csak évekkel, sőt évtizedekkel később írtak ki először körmérkőzéses, úgynevezett ligarendszerű bajnoki sorozatot. A magyar futball vezérei rögzítették, hogy – ellentétben a brit módival – naptári éves bajnokságot rendeznek.
Rögzítették, hogy a II. osztály első és második helyezettje osztályozót játszhat az élvonal utolsó és utolsó előtti helyezettjével. Azt is, hogy „egy-egy bajnokságban a játékosok csak egy csapat színeiben vehetnek részt”. Evidensnek tűnő mondat, de figyeljünk jobban: a megengedő megfogalmazás azt nem zárta ki, hogy valaki futballozzon egy első és egy második osztálybeli csapatban is. (Ennek anakronisztikus jellegére rájött aztán a szövetség is, ezért csak 1901 végéig tervezte engedélyezni a „kettős igazolást”.)
Az első bajnoki találkozót – amelyre a kor legjobb csapata, az első két bajnokságot veretlenül megnyerő BTC (Budapesti Torna Club) a Ferencvárosi Torna Club elleni felkészülési mérkőzéssel hangolt – a legjobb pályán, a Millenárison rendezték.
A piros-fehér csíkos mezt viselő „tornászok” 4–0-ra verték meg a Budapesti Sport Clubot (BSC), a sporttörténeti jelentőségű első gólt a nem sokkal korábban hazatért Ray Ferenc, a kor legjobb cselezője lőtte, s még azon a mérkőzésen megszületett az első mesterhármas is, amelyet Róka János jegyzett. A Sport-Világtól a győztes BTC nem kapott igazán jó kritikát („Nagyon ügyesen viszik a labdát keresztül az ellenfél mezején, a kapu közelében azonban fejüket vesztik, és a legszebb alkalmakat elszalasztják”), ugyanakkor a BSC kapott némi dicséretet („Tekintetbe véve azonban azt a körülményt, hogy ez a mérkőzés volt tulajdonképpen az első erős match, az eredményt respektábilisnak tartjuk”).
Azóta az MLSZ, az első világháború időszakától eltekintve, minden évben kiírta a bajnokságot, noha kétszer, 1944 telén és 1956 októbere után nem tudták befejezni az idényt. A 2020–2021-es a 119. a sorban, eddig tizennégy klub nyerte meg a bajnoki címet, a mai közigazgatási beosztást tekintve hét fővárosi és hét vidéki. (Újpest és Csepel 1950 előtt nem tartozott Budapesthez.) A négy legnagyobb múltú egyesület, a Ferencváros (31 bajnoki cím), az MTK (23), az Újpest (20) és a Bp. Honvéd (14) az eddigi aranyak 72 százalékát nyerte meg.
A legtöbb bajnoki címet a hőskor egyik csillaga, Schlosser Imre nyerte, a Ferencváros és az MTK tagjaként összesen 13 címet számlált, az első és az utolsó között húsz év telt el. Slózi volt a legtöbbször gólkirály is, hétszer. A legtöbb bajnoki mérkőzésen Végh Zoltán (570, 1989–2012) szerepelt, a mezőnyjátékosok csúcstartója Kuttor Attila (560, 1988–2010). A legtöbb gólt Szusza Ferenc (393, 1940–1961) szerezte, mégpedig úgy, hogy soha nem nyert gólkirályi címet.
