Egyre több amerikai játékos szerződik európai klubokba

Nagyjából harminc éve játszanak amerikai játékosok európai klubokban, John Harkes, Daniel Caligiuri, vagy éppen a Hollandiában született Ernie Stewart (ma a labdarúgó-szövetség sportigazgatója) számítottak az első fecskéknek. Aztán a hazai rendezésű világbajnokság sztárjai, majd a nagyon erős kapusgeneráció tagjai következtek a sorban. Közülük Kasey Keller, Brad Fiedler és Tim Howard is szép karriert futott be Angliában. Ám az elmúlt harminc évben egyszer sem beszélhettünk olyan invázióról, mint amilyen a jelent jellemzi. Húsz olyan futballista játszik a legerősebb tíz európai bajnokság valamelyikében, aki már meghívást kapott az A-válogatott keretébe.

A legjobbak, mint Weston McKennie (Juventus), Christian Pulisic (Chelsea), Giovanni Reyna (Borussia Dortmund) vagy Sergino Dest (Barcelona) már igazi sztárklubokban játszanak. Vagy Tyler Adams (RB Leipzig) és Zack Steffen (Manchester City). S jönnek és jönnek az új fiúk. A jövő emberének számít Konrad de la Fuente (Barcelona) és Chris Richards (Bayern München), mindketten játszottak már az első csapatban is.

A húszéves Brenden Aaronson néhány napja, a Vorwärts Steyr elleni felkészülési mérkőzésen góllal mutatkozott be a Red Bull Salzburg csapatában, a Szoboszlai Dominikkal szinte napra pontosan egyidős támadó középpályás lehet a Lipcsébe igazolt magyar futballista egyik utódja az osztrák bajnoknál.

Kiváló az amerikai utánpótlásképzés, fizikailag szinte minden „tanuló” remekül képzett, de akadnak köztük technikailag is magasan kvalifikált futballisták.

Gregg Berhalter, a korábbi válogatott mondta a minap: „Amikor még mi futballoztunk, s találkoztunk Ronaldóval vagy Christian Vierivel, el akartuk kérni a mezüket. A mai srácok meg az ilyen szintű futballistákkal játszanak együtt. S ez nagy különbség.”