Sport
Szemüveget a VAR-nak!
Egyelőre nem átütő siker a videóbírós rendszer alkalmazása, többen is feleslegesnek tartják, mégis ez marad a jövő útja
Szokásához híven élesen fogalmazott José Mourinho, a Tottenham menedzsere, aki szerint a VAR megöli a világ legjobb bajnokságát. „A videó asszisztensnek segíteni kellene a játékvezetőket az igazságos ítéletekben, nem pedig tévesen befolyásolni a döntéseit” – fogalmazott. – „Nem értem, hogyan születhetnek hibás játékvezetői ítéletek, amikor a kétes esetek megítélését a videó-visszajátszás tisztázhatná.”
Csalódott a videóbíróban a világ legjobb edzőjének megválasztott Jürgen Klopp, a Liverpool menedzsere is: „Korábban azok közé tartoztam, akik azt mondták, a VAR bevezetése jó ötlet, de már megváltozott a véleményem. A visszajátszások miatt sokat áll a játék, s ez télen, a hideg miatt kedvezőtlen a játékosoknak. De már bevezették, nincs mit tenni, meg kell küzdeni vele” – nyilatkozta Klopp, aki szerint az is sokat mondó, hogy a VAR bevezetése óta a Manchester Unitednek két idény alatt több büntetőt ítéltek, mint a Liverpoolnak öt év alatt. A Premier League-ben a 2019–2020-as szezon elején vezették be a VAR-t, az eddig tapasztalatok nem kedvezőek, a BBC Sport közvélemény-kutatása szerint a brit futballrajongóknak csak egyharmada mondta azt, hogy a videóbíró jobbá tette a futballt. Az egyik hátránya például, hogy elveszi a szurkolóktól a gólörömöt, mert a visszanézés után a játékvezető sok találatot érvénytelenít.
Erre kirívó példa volt a Bajnokok Ligája tavaly őszi Juventus–Barcelona mérkőzése, amelyen Álvaro Morata három találatát is érvénytelenítette a bíró, s így győztek a katalánok 2–0-ra.
A torinói együttes többször is hátrányt szenvedett a VAR alkalmazása miatt, ilyen volt az előző idényben a Lyon elleni BL-negyeddöntő második mérkőzése is, amelyen a játékvezető Rodrigo Bentancour becsúszó szereléséért érthetetlenül büntetőt ítélt, s végül az így szerzett idegenbeli góllal jutott a francia együttes az elődöntőbe.
Persze vég nélkül lehetne sorolni a vitatott eseteket, amelyeket Mark Clattenburg korábbi angol FIFA-játékvezető azzal magyarázott, hogy a futball szabályai régiek s nem kompatibilisek az új technológiával: „A VAR ugyan megakadályozhatja a botrányos játékvezetői döntéseket, de változtatni kell a szabályokon, hogy kevesebb vitatott eset legyen. A bírónak segítség, hiszen nem kell azon aggódnia például egy BL-döntő előtt, nehogy tévedjen, mivel a VAR segítségével korrigálhatja a hibáját” – nyilatkozta Clattenburg, aki szerint a játékvezetés hálátlan feladat, mert ha nem hibázik, az természetes, ha viszont téved, akkor azt két szurkoló tábor ellentétesen ítéli meg. A VAR alkalmazása lehet hasznos, de a rendszer nem mindenható, továbbra is nagyon sok az olyan eset, amely még a többszöri visszanézés után is vitatható. A leginkább talán a kezezéssel kapcsolatos esetek tartoznak ebbe a körbe.
Puhl Sándor: Tökéletesíteni kell a új módszert
Az elmúlt két év tapasztalatairól kérdeztük Puhl Sándort a MLSZ játékvezető bizottságának alelnökét, aki világbajnoki és BL-döntőt is vezetett, s négyszer választották meg a világ legjobb bírójának.
– Mennyiben segíti munkájukban a VAR a játékvezetőket?
– A játékvezetővel szembeni elvárás, hogy hibátlanul vezesse a meccset, irreális, hiszen ő is ember, tehát tévedhet. Ráadásul a bírónak pillanatok alatt kell döntenie, s éppen a videóbíró alkalmazása mutatta meg, hogy egy-egy helyzet megítélése, még sokszor visszanézve is milyen nehéz. A bíró célja, hogy a mérkőzés eredményét jelentősen befolyásoló, nagyobb hiba nélkül ítélkezzen, s ebben a videóasszisztens segítheti.
– A sok megváltoztatott ítélet nem rombolja a játékvezető tekintélyét?
– Szerintem nem, mert ha egy vezető felülbírálja a döntését, az nem árt a tekintélyének. Fontos, hogy a VAR-szobában dolgozó asszisztens nem bírálhatja felül a játékvezető döntését, csak jelezheti, hogy téves ítélet születhetett. A vitás eseteket a játékvezető is visszanézi, s ezután jóváhagyja, vagy megváltoztatja a korábbi döntést.
– Érthetetlen, hogy a videóbíró bevezetése óta is mennyi, enyhén szólva, hibás ítélet született!
– Ez sokszor a megítélés dolga, mert az a döntés, amelyik az egyik csapat számára hátrányos, a másiknak előnyös lehet. A szurkoló pedig természetesen elfogult. A játékvezetőnek arra kell törekednie, hogy olyan döntést hozzon, amelyben ötven-ötven százalékkal egyetértenek a csapatok. A VAR nem csodaszer, hanem egy lehetőség. A tapasztalatokat ki kell elemezni, s ha szükséges, változtatni kell a szabályokon, s tökéletesíteni kell a videóbíró használatát.
A járvány hátráltatja a hazai bevezetést
Az MLSZ úgy tervezte, hogy már a tavaly ősszel indult NB I.-es szezonban bevezeti a videóbírót, azonban ezt a járvány megakadályozta. Sipos Jenő, a magyar szövetség szóvivője a csúszást azzal indokolta, hogy a technikai berendezések olyan országból érkeznek, amelyet jelentősen sújtott a világjárvány, s VAR-asszisztensek képzését sem tudták megtartani. A Nemzeti Sport beszámolója szerint az elmúlt héten Csányi Sándor, az MLSZ elnöke bejelentette, hogy ha az oktatás folytatását nem lehetetleníti el a koronavírus, már a következő bajnokságban, tehát júliustól lehet videobíró az NB I. mérkőzésein. „Terveink szerint csak az a klub kaphat versenyengedélyt, amelyik biztosítani tudja ehhez a feltételeket. Már csak a játékvezetőink nemzetközi foglalkoztatása miatt is fontos, hogy itthon is gyakorolják a VAR használatát” –hangsúlyozta Csányi Sándor, azt is elmondva, hogy a mobilkocsis rendszert választották, amelyben a kamerák és egyéb eszközök kihelyezése nem állandó, s az Antenna Hungária kameráinak képét használják majd hozzá.
(MS)
Világbajnokok lehettünk volna a 1954-ben?
Kétségtelenül a VAR használata mellett szól, hogy jó alkalmazása az igazságosság felé mutat a futballban is. Érdekes azt számba venni, milyen sok esetben jött volna jól a magyar válogatottnak, ha egy nagy tornán lehetőség van a vitásnak ítélt szituáció újbóli megnézésére. A legeklatánsabb példa Puskás Ferenc les címén meg nem adott gólja az 1954-es vb-döntőben (ami persze, „csak” az egyenlítést hozta volna meg), vagy Tichy Lajos meg nem adott gólja az 1962-es chilei Mundial negyeddöntőjében. Lionel Messit vasárnap a VAR „segítségével” állította ki a játékvezető, vajon Törőcsik András őrzői közül kapott volna piros lapot valaki az 1978-as vb nyitómeccsén, a visszanézés alapján. Az első két példánál alighanem a magyar futball jól járt volna. Az utóbbinál? Maradjunk annyiban, hogy – miként Puhl Sándor is emlegeti – a végső döntés a játékvezető kezében van. S tegyük hozzá azt is: 2020 őszén nekünk – gondoljunk csak a Fradi norvégiai mérkőzésére, vagy a bolgárok elleni pótselejtezőre – a VAR inkább jót hozott, mint rosszat.
(RR)
