A tehetség Dárdaiék öröksége

A legifjabb Dárdai Pál 1999-ben már Berlinben, édesapja herthás karrierje alatt született. Kilenc mérkőzést játszott 2017 és 2019 között a Bundesliga 1.-ben, édesapja vezetőedzői korszakában. Ritkán fordul ilyen elő a német szövetségi ligában, Dárdaiék előtt 1986-ban a Fuchs családnál volt hasonló, Fritz, az apa keze alatt játszott Uwe, a fiú a Homburgban. Bár korábban felvetődött, hogy Palkót meghívják a magyar korosztályos válogatottakba, miután 2017-ben megkapta a német állampolgárságot, a németet választotta, játszott U17-től U20-ig minden korosztályos szinten.

A nagyapja, idősebb Dárdai Pál 1973 és 1988 között közel háromszáz élvonalbeli mérkőzésen szerepelt az NB I.-ben. Az édesapja a PMSC, illetve PMFC, valamint a BVSC tagjaként játszott a magyar élvonalban, majd a berlini Hertha BSC tagja volt, előbb játékosként, majd korosztályos edzőként, aztán vezetőedzőként. Palkó öccse, Márton is szerepelt már a Bundesliga 1.-ben, így, egyelőre még bátyjához hasonlóan, azt mondhatja el magáról, hogy nagyapja és édesapja élvonalbeli (sőt édesapja válogatott) futballista volt, ő pedig ugyancsak szerepelt élvonalbeli mérkőzésen, de külföldön.

Ugyanebbe a csoportba tartozik a Tóth család, amelyben a nagyapa, Tóth György és az apa, Tóth Zoltán is válogatott kapus volt. (Övék volt a magyar futballtörténelemben a válogatott játékosok között az első apa–fia páros.) A hajdanán az Újpesti Dózsa tagjaként Spanyolországon át az Egyesült Államokba került Zoltán az Újvilágban a teremlabdarúgás sztárja lett, Zollie the Goalie becenéven. Fia, Chris, aki egy ideig edzett az Újpestnél is, az egyik legjobb strandlabdarúgó-kapus volt Amerikában éveken át, tavaly a teremliga, a MASL legjobb kapusának választották.

Érdemes még három családot kiemelni. Az egyik a Zombori, amelyben a nagyapa, Sándor, 1945 után a Pécsi VSK színeiben játszott a legmagasabb osztályban. Az apa, Zombori Sándor a Pécsi Dózsa, majd a Vasas tagjaként a hetvenes évek egyik legjobb középpályása, az 1978-as vb legjobb magyar játékosa volt. A fia, Zalán sok klubot érintő hazai karrierje során egy mérkőzésen az A válogatottban is helyet kapott. Idősebb Sallói István egykoron a Tatabányai Bányász színeiben játszott az NB I.-ben, tagja volt a kék-fehérek második KK-győztes csapatának is. A fia, aki ugyancsak az István nevet kapta, ma a ZTE sportigazgatója, három magyar és két izraeli klubban játszott a legmagasabb osztályban, 13-szoros válogatott volt. Az ő fia, Dániel az Újpest és a Gyirmót csapatában játszott az NB I.-ben, négy éve a Sporting Kansas City csatára, 2017-ben megnyerte csapatával a US Open Cupot. Kevésen múlt, hogy a Gelei családot ne írhassuk a listára: az olimpiai bajnok József unokája, a válogatott Károly fia, Vince korábban a Diósgyőr NB I.-es csapatában védett Magyar Kupa- és Ligakupa-mérkőzésen is, de bajnokin nem szerepelt.