Sport

Elhunyt Diego Maradona

Hatvanéves korában szerdán elhunyt Diego Armando Maradona, minden idők egyik legjobb labdarúgója - jelentette be a világbajnok argentin játékos jogi képviselője.

Elhunyt Diego Maradona
Diego Armando Maradona (1960-2020)
Fotó: AFP/Javier Soriano

A korábbi kiváló futballista, aki régóta egészségügyi problémákkal küzdött, november elején rossz közérzet és depresszió miatt került kórházba. Az orvosok kiszáradást és vérszegénységet is megállapítottak nála, alaposabb vizsgálatokat követően pedig egy vérrögöt találtak az agyában, ami miatt meg is műtötték.

Az operáció sikeres volt, ezután még nyolc napot töltött kórházi megfigyelés alatt, majd hazaengedték, hogy otthonában lábadozzon.

Szerdán reggel itt kapott szívrohamot, és bár a gyorsan kiérkező mentők mindent megtettek, életét már nem sikerült megmenteniük. Diego Maradona mindössze néhány héttel 60. születésnapja után örökre lehunyta szemét, személyében az egyetemes labdarúgás pótolhatatlan ikonja távozott közülünk.

Halálhíre nyomán szerdán este Alberto Fernández argentin köztársasági elnök háromnapos nemzeti gyászt hirdetett.


A legenda portréja

Maradona Buenos Aires Villa Fiorito nevű szegénynegyedében nőtt fel hat testvérével együtt. Később két öccse, Hugo és Raúl is profi futballista lett, és bár mindketten játszottak külföldön, világhírű bátyjukhoz hasonló karriert egyikük sem tudott befutni.

A kicsi Diegóról ellenben már igen hamar látni lehetett, hogy Isten adta tehetsége van a labdarúgáshoz. Mindössze nyolc éves volt, amikor az Argentinos Juniors egyik kölyökcsapatához került. A próbajátékon mindenkit lenyűgözött, bár apró termete miatt először még fiatalabbnak nézték, futballtudását látva már azt nem akarták elhinni, hogy még csak nyolc esztendős.

Természetesen azonnal szerződtették, néhány évvel később már a szurkolók is meggyőződhettek hihetetlen képességeiről: labdaszedőként a felnőttcsapat meccseinek szünetében ámulatba ejtette a nézőket a trükkjeivel. Példaképének a brazil Rivelinót, és a Manchester United északír zsenijét, George Bestet tekintette.

A nagyok között 1976. október 20-án mutatkozott be, mindjárt egy pimasz kötényt adva a Talleres de Cordoba védőjének, Juan Domingo Cabrerának. Tizenhat évesen ő lett az argentin élvonal történetének legfiatalabb profi játékosa, majd 19 évesen legfiatalabb gólkirálya. Az Argentinos Juniors színeiben öt év alatt 167 meccsen 115 alkalommal talált be az ellenfelek kapujába.

Az argentin válogatottban 1977 februárjában Magyarország ellen debütált, az 1978-as, hazai rendezésű világbajnokságon szereplő csapatba azonban nem került be, César Luis Menotti szövetségi kapitány túl fiatalnak tartotta az ifjú tehetséget a vb-részvételhez.

Maradona egy évvel később így is világbajnok lett: vezére volt az ifjúsági vb-t Japánban megnyerő együttesnek, melyben hat mérkőzésen hat gólt ért el.

1981-ben klubot váltott. Bár a River Plate sztárfizetéssel csábította, ő közölte, hogy épp a River nagy ellenlábasánál, a Boca Juniorsnál szeretné folytatni, akik persze szintén tárt karokkal várták.

A kék-sárgáknál is remekül ment neki a játék: 40 találkozón 28-szor volt eredményes, a csapatot pedig bajnoki címhez segítette.

Ilyen előzmények után nagy reményekkel vágott neki élete első felnőtt vb-jének, az 1982-es Mundialról azonban már a csoportkörben búcsúzott Argentína, a brazilok elleni vesztes mérkőzésen ráadásul ki is állították Maradonát, így csalódottan kellett hazatérnie.

Diego Maradona a Barcelona mezében
Diego Maradona a Barcelona mezében
Fotó: thesefootballtimes.co

A vb-t követően Európába tette át a székhelyét: a Barcelona világrekordot jelentő 7,6 millió dollárért cserébe igazolta le. A katalánoknál honfitársa és korábbi edzője, Menotti irányításával 1983-ban megnyerte a Spanyol Király Kupát és a szuperkupát is. Legemlékezetesebb meccsét a Barca mezében ugyanezen év júniusában játszotta a Real Madrid ellen idegenben.

A 2-2-re végződött rangadón a kapust és az egyik menteni igyekvő védőt is kicselezve szerzett gólt, ami után a Bernabéu stadion közönsége felállva tapsolta meg. Ezt rajta kívül két Barcelona-futballista mondhatja el magáról: 2005-ben Ronaldinho, 2015-ben pedig Andrés Iniesta tudott kiváltani hasonló reakciót az ősi rivális madridiak drukkereiből.

Objektum doboz

Bár akadtak még hasonló pozitív momentumai Maradonának barcelonai időszakában, összességében nem igazán találta a helyét Katalóniában. Gyakran küzdött sérülésekkel, a klubvezetéssel is megromlott a viszonya, az utolsó csepp a pohárban a 1984-es botrányos kimenetelű kupadöntő volt a Bilbao ellen.

Maradonát az egész meccsen faragták a baszk játékosok, a neki korábban súlyos sérülést okozó Goikoetxea csúnyán lerúgta, de többiek sem kímélték, és a szurkolók is válogatott szitkokat szórtak rá. A Barca végül 1-0-ra elvesztette a meccset, az argentin klasszisnál pedig a lefújás után elszakadt a cérna: összeakaszkodott az őt végig provokáló Miguel Solával, majd le is fejelte a bilbaói középpályást, egy másik Athletic-játékost lekönyökölt, egy harmadiknak meg beletérdelt a fejébe.

Válaszul a Bilbao futballistái körbeállták Maradonát, hogy elégtételt vegyenek rajta. Goikoetxea mellkason rúgta, erre viszont már a Barcelona labdarúgói is bekapcsolódtak a balhéba, így igen komoly tömegbunyó alakult ki.

A helyszínen 100 000 ember nézte végig - köztük János Károly király - a tévék előtt meg némi túlzással fél Spanyolország követhette, ahogy a játékosok legendás baszk-katalán barátság jegyében csoportos boksszal vezetik le a meccs okozta feszültséget.

Objektum doboz

Ráadásul a szurkolók sem akartak kimaradni a „buliból”: elkezdtek mindenféle tárgyakat dobálni a pályára és az ott lévőkre, aminek következtében összesen hatvanan szenvedtek kisebb sérüléseket.

Az incidens után Maradonának nem volt maradása a Barcelonánál, sőt, ő maga kérte, hogy keressenek neki új klubot. A befutó végül a Napoli lett, 1984-ben újabb átigazolási rekordot felállítva, közel 10,5 millió dollárért szerződött Olaszországba.

Nápolyban valóságos messiásként várták, bemutatására 75 000 ember sereglett ki a San Paolo stadionba. Első idényében 14, a következőben 11 gólt szerzett, és vezetésével a csapat is egyre jobban szerepelt, az 1984/85-ös szezonban még csak nyolcadikok lettek, egy évre rá viszont már harmadikként zártak.

Aztán jött az 1986-os világbajnokság, amelyen Maradona végleg beírta magát a futballtörténelembe: csapatkapitányként első számú vezére volt az argentin gárdának, az angolok elleni negyeddöntőben különösen elemében volt.

1986: Argentína világbajnok, Maradona kezében a vb-trófea
1986: Argentína világbajnok, Maradona kezében a vb-trófea
Fotó: AFP/DPA

Az 51. perben kézzel juttatta a kapuba a labdát, a játékvezető azonban a rossz szögben álló partjelző intésére gólt ítélt. Ő maga, amikor a mérkőzés után a találatról faggatták, ennyit mondott: „egy kicsit Maradona feje, egy kicsit Isten keze szerezte”.

Négy perccel később saját térfelén egy mozdulattal három védőt csapott be, majd végigszáguldott a félpályán, közben bohócot csinált a fél angol csapatból, akik hiába üldözték, végül a kapust is kicselezve passzolt a hálóba. Egy 2002-es online szavazáson a szurkolók ezt a találatot választották meg az évszázad góljának.

Objektum doboz

Maradona a folytatásban sem vett vissza: a belgák elleni elődöntőben duplázni tudott, a németek elleni fináléban pedig ugyan gólt nem szerzett, de ő adta a gólpasszt a győztes találathoz Burruchagának.

Az „isteni Diego” oroszlánrészt vállalt az Albiceleste diadalából, teljesen megérdemelten nyerte el a torna legjobb játékosának járó Aranylabdát.

Az argentin zseni lendülete Nápolyba visszatérve is kitartott: a Napoli jelentős részben az ő parádés játékának köszönhetően megtörte az északolasz klubok hegemóniáját, és a szurkolók régi vágyát beteljesítve 1987-ben és 1990-ben megnyerte a bajnokságot, de a két köztes évben is odaért a második helyre. 1987-ben elhódították az olasz kupát, 1989-ben pedig az UEFA Kupát is.

Maradona hét olaszországi idénye alatt 258 mérkőzésen 115 gólt szerzett, egyszer pedig a gólkirályi címet is elnyerte. 2017-ig ő volt a Napoli gólrekordere, amíg a szlovák Marek Hamsík meg nem döntötte korábbi csúcsát.

Maradona legendává vált a Napoli csapatánál
Maradona legendává vált a Napoli csapatánál
Fotó: FourFourTwo

Bár teljesítményén sokáig nem látszott, nápolyi időszakában már egyre erősebb volt Maradona kokainfüggősége, az edzéseket is gyakran lazábbra vette és többször hagyott ki meccseket a stresszre hivatkozva. Emellett az sem tett jót hírnevének, hogy a rossz nyelvek szerint szoros kapcsolatba került a helyi maffiával, a Camorrával.

Az 1990-es világbajnokságon bokasérülése miatt magához képest meglehetősen visszafogott teljesítményt nyújtott, de még így is eljutott a döntőig a csapattal, ott azonban a nyugatnémetek 1-0-ra legyőzték őket.

Maradonát 1991-ben doppingvétség miatt eltiltották, Nápolyból is mennie kellett. Rövid sevillai kitérő után hazatért Argentínába, de már csak szórványosan lépett pályára.

Még ott volt az argentin válogatottal az 1994-es világbajnokságon, de két mérkőzés után ismét megbukott a doppingteszten. E dicstelen mozzanattal gyakorlatilag le is zárult pályafutása, utoljára 1997. október 25-én lépett pályára a Boca Juniors mezében.

Az argentin válogatottban 91 mérkőzésen 34 gólt szerzett, 491 klubmérkőzésén 259 alkalommal talált a hálóba.

2000-ban a FIFA internetes voksolásán őt választották a múlt század legjobb futballistájának, ám a sportszervezet a szabályokat az utolsó pillanatban megváltoztatva holtversenyt hirdetett közte és Pelé között.

Ikonok egymás közt: Maradona és Pelé 2016-ban
Ikonok egymás közt: Maradona és Pelé 2016-ban
Fotó: AFP/Patrick Kovarik

Ugyanebben az évben kórházba került, ahol kiderült, hogy súlyos tüneteit kábítószer-túladagolás okozta. Több elvonókúrán esett át Kubában, ahol Fidel Castróval is összebarátkozott, az utóbbi években többször szorult kórházi kezelésre, túlsúlya miatt gyomorszűkítő műtétet is végeztek rajta.

A botrányairól és szókimondásáról is elhíresült Maradona edzőként két klubnál is megbukott, 2008-ban mégis az argentin válogatott vezetőedzője lett. A csapat a 2010-es világbajnokságon a negyeddöntőben 4-0-ra kapott ki a németektől, így szerződését nem újították meg.

Ezután az Egyesült Arab Emírségekben, Argentínában és Mexikóban dolgozott, 2019 óta pedig az argentin élvonalban szereplő Gimnasia y Esgrima La Plata vezetőedzője volt.

Maradona jelenleg a Gimnasia La Plata edzője
Maradona utolsó csapata edzőként a Gimnasia La Plata volt
Fotó: AFP/Alejandro Pagni

Magánélete is mozgalmasan alakult, 2004-ben véget ért házasságából két, házasságon kívüli kapcsolataiból további három gyermeke született.

Hazájában és Nápolyban is legendaként tisztelik, a Napolinál 10-es mezét visszavonultatták. Dalok, könyvek születtek róla, Emir Kusturica 2008-ban, az Oscar-díjas Kapadia Asif tavaly készített dokumentumfilmet életéről.

Pályája csúcsán vitathatatlanul a világ legjobb játékosa volt, páratlan cselezőkészsége és gólérzékenysége révén bármely csapat védelmének komoly gondokat okozott, ha egyszer megindult, szinte lehetetlen volt szabályosan szerelni. Remekül lőtte a szabadrúgásokat, és a játék szervezéséből is gyakorta kivette a részét, kiváló ütemű passzokkal hozva helyzetbe társait.

DIEGO ARMANDO MARADONA


Születési hely, idő: Villa Fiorito, 1960. október 30.
Elhunyt: Tigre, 2020. november 25.
Magasság/testsúly: 168 cm/70 kg
Poszt: támadó középpályás
Válogatottság: 91 mérkőzés, 34 gól


Klubjai játékosként: Argentinos Juniors (1976-1981), Boca Juniors (1981-1982), Barcelona (1982-1984), Napoli (1984-1991), Sevilla (1992-1993), Newell's Old Boys (1993-1994), Boca Juniors (1995-1997)  

  
Szövetségi kapitány: Argentína (2008-2010)


Klubjai edzőként: Textil Mandiyú (1994), Racing Club (1995), al-Vaszl (2011-2012), Fudzsairah (2017-2018), Dorados (2018-2019), Gimnasia de La Plata (2019-2020)


Legjobb eredményei játékosként: világbajnok (1986, Mexikó), vb-ezüstérmes (1990, Olaszország), Copa America-bronzérmes (1989, Brazília), UEFA Kupa-győztes (1989, Napoli), argentin bajnok (Boca Juniors, 1981), spanyol bajnok (1983, Barcelona), Spanyol Király Kupa-győztes (Barcelona, 1983), olasz bajnok (1987 és 1990, Napoli), Olasz Kupa-győztes (1987, Napoli)


Díjai, elismerései: a vb legjobbja (1986), 6x az év dél-amerikai játékosa (1979, 1980, 1986, 1989, 1990, 1992), 4x az év argentin játékosa (1979, 1980, 1981, 1986), az évszázad gólja a FIFA-nál (1986, Anglia ellen), a FIFA internetes szavazásán az évszázad futballistája, az évszázad legjobbjait felvonultató „FIFA 100” tagja

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom