Sport
Fábián László borúlátó
Öttusa. Már rá sem lehet ismerni a sportágra
– Mennyire stabil az öttusa helyzete az olimpiák műsorán?
– Ezt nehéz megítélni. Mindenesetre a Nemzetközi Öttusaszövetség vezetése évtizedek óra a veszélyeztetett helyzetre hivatkozva változtatja a sportág szabályait.
– Harminc éve ötletadója volt annak, hogy az akkor négynapos versenyek lebonyolítását felgyorsítsák. Megérte a sok változtatás?
– Mi a kilencvenes években a világ legjobbjainak részvételével nem hagyományos versenyeket rendeztünk, hanem látványos show-viadalokat. Mert meggyőződésem, hogy az ötnapos öttusa volt az igazi. Akkor a 66 fős mezőny naponta egy-egy számban küzdhetett, így minden tusa egyformán fontos volt. Az összetettben elért eredmény pedig jobban tükrözte a versenyző felkészültségét, tudását.
– Mi a véleménye a legújabb javaslatról, amely szerint szinte folyamatos versenyzéssel, kieséses rendszerben zajlanának a viadalok?
– Tudomásul kellene venni, hogy egy öt számból álló sportág soha nem lesz olyan látványos, mint például egy százméteres síkfutás döntője vagy egy teniszmérkőzés. De tisztelve a hagyományokat az atlétikában is rendeznek tízpróbaversenyeket és maratoni futást is. Az öttusának az az értéke, hogy egy sportoló három technikai – a vívás, lövészet és lovaglás – és két fizikai számban, futásban és úszásban küzd meg egymással.
– Vállalják az öt sportágban való felkészülést a fiatalok? Hogyan látja ennek a nehéz sportágnak a jövőjét?
– Borúsan… Mert ha huszonnyolc év nem volt elég ahhoz, hogy az öttusát sikeresen megújítsák, akkor mi a biztosíték arra, hogy most sikerülni fog? Itthon még széles az alap, több száz fiatal indul az utánpótlásversenyeken, de kevesen jutnak el a felnőtt mezőnybe. Az idei bajnokságon 24 férfi és 19 női versenyző indult csak. Ez elszomorító…
– Mindezek ellenére a szeptemberi közgyűlésen újraválasztották a szövetség elnökének a nyolcvanéves Bretz Gyulát.
– Minden tisztelem Bretz Gyulának, aki kedves, aranyos ember, és nyugalmat akar a sportágban. De ebben a helyzetben egy harcias vezetőre lenne szükség, aki odacsap az asztalra. Mert határozott, következetes irányítással a magyar öttusát vissza lehetne vezeti oda, ahol volt: a nemzetközi élmezőnybe.
