Sport

A pénz mindent felülír

Labdarúgás. Rossz irányba halad a futball, világjelenséggé vált, hogy túl sok a légiós a klubokban

A 2019–2020-as Bajnokok Ligáját a Bayern München nyerte a Paris Saint-Germain ellen, s ha azt nézzük, hogy a Bayern milyen szezont produkált, aligha vitatható: megérdemelten. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy mennyire is német csapat a Bayern München, vagy éppen mennyire tekinthető franciá­nak a PSG.

A pénz mindent felülír
Coutinho, Lewandowski és Neymar. Három légiós a legutóbbi BL-döntőből
Fotó: AFP/Matthew Childs

Mindkettő tele van idegenlégiósokkal, ahogy persze mindez elmondható a Real Madridról, a Chelsea-ről, a Milanról vagy a többi európai topcsapatról is. A PSG 27-es keretében összesen kilenc francia játékos található, de Mbappén kívül kevesen játszanak fontos szerepet közülük. Emellett a keret nagy részét brazil, argentin, spanyol, német, kameruni játékosok alkotják. Tehát egy igencsak nemzetközi gárdáról beszélhetünk, emellett a klub tulajdonosa katari, az edzője pedig német.

A Bayernnél némileg kedvezőbb a helyzet, hiszen a német válogatott játékosok jelentős része a bajor klubot erősíti. A 30-as bő keretben azonban így is csak 13 németet találhatunk, s mellettük 17 külföldit, spanyol, francia, osztrák, brazil, ausztrál, lengyel és horvát labdarúgókat. Emlékezetes, hogy a legjobb négy közé, némi meglepetésre, két német és két francia együttes jutott be, a spanyol, angol, olasz klubokat háttérbe szorítva. Az elődöntőben kezdő 44 futballistából tizenkettő volt „hazai”.

A tendencia – a külföldi focisták beáramlása – persze a legtöbb bajnokságban megfigyelhető, ne menjünk messzire, a Ferencvárosban és a Fehérvárban sem sok hazai játékost találunk a kezdőben. Csak még néhány érdekes példa: a Barcelona húszas keretében öt spanyol van, a Chelsea 27-es keretében mind­össze nyolc, a Manchester United 28-as keretében 13 angol játékost jegyeznek.

Jó ez a folyamat? Jó, ha a kluboknál mindent a pénz, az üzleti szempontok uralnak? Jó-e az, ha úgy nézünk meg BL-meccseket, hogy nem nemzeti, hanem nemzetközi klubok állnak harcban egymással? És akkor nem beszéltünk még arról, hogy sok nemzeti válogatott is honosított játékosokat foglalkoztat.

A folyamat rossz, amit jó lenne valahogyan megváltoztatni. Hiszen a hetvenes-nyolcvanas években egészen más volt a klubfutball. Akkor még sokkal több esélyük volt a kelet-európai csapatoknak, a pénz szerepe sokkal kisebb volt akkoriban. Még később is – egészen a Bosman-szabály bevezetéséig – előírások korlátozták a légiósok szerepeltetését.Az elmúlt tíz-húsz évben az UEFA-nál teljesen eluralkodtak a pénzügyi szempontok, a labdarúgás olyan iparággá vált, ahol csak a pénz számít, a minél nagyobb bevétel. Ez finoman szólva sem szimpatikus, mellesleg hátrányos helyzetbe hozta a kisebb költségvetéssel rendelkező (leginkább kelet- és közép-európai) klubokat. Érdemes lenne olyan szabályon gondolkodni, mely szerint a klubok keretének maximum 50 szá­za­-léka lehessen külföldi, vagy a pályán egyszerre legfeljebb öt lé­giós lehessen.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom