Későn érő típus

A Rókák támadója 33 évesen szerezte meg a címet, ő a Premier League történetének legidősebb gólkirálya. Az eddigi csúcsot az elefántcsontparti Didier Drogba, a Chelsea FC egykori csatára tartotta, aki a Kékek duplázásának idényében, 2009–2010-ben 32 évesen ült fel a mesterlövészek trónjára.

„Jamie kiváló szezont zár, nálunk ő volt az év játékosa” – dicsérte a 23 gólig jutó támadót Brendan Rodgers, a Leicester menedzsere. Alkalmasint a legkevésbé a klub történetének első élvonalbeli gólkirályán múlt, hogy a csapat az utolsó fordulóban, a Manchester United elleni hazai vereséggel kicsúszott az első négyből, és emiatt „csak” az Európa-ligában rajtolhat majd a nemzetközi porondon ősszel.

Vardy elsősége – és a Pierre-Emerick Aubameyanggal holtversenyben végző Danny Ings második helye – miatt dagadhat az angol szurkolók honfiúi keble: négy éve nem került az élvonal góllövőlistájának első három helyezettje közé két angol is.
Vardy története finoman szólva is atipikus. Csupán huszonöt évesen került a Leicester Citybe – amit azért is érdemes hangsúlyozni, mert immár a klub történetének negyedik, egyben az utóbbi hatvan évének első számú gólszerzője – addigra már akár le is mondhatott volna arról, hogy valaha élvonalbeli, aztán válogatott, aztán bajnok, aztán gólkirályi címet nyerő futballista lesz.

A Sheffield Wednesday inasa volt tizenhat éves koráig, de nem nagyon marasztalták, eligazolt a nyolcadik osztálybeli, Stocksbridge Park Steelshez, ahol aztán egy év múlva bekerült az első csapatba. Akkor kapott először pénzt azért, hogy rúgja a labdát, heti „kemény” negyven fontot. Abból legfeljebb csak a haverokkal való sörözésre futotta volna, emellett dolgozott egy szénszálakat készítő gyárban. Nem volt nehéz észrevenni, hogy túl jó abba a csapatba, miután 107 mérkőzésen 66 gólt szerzett, leigazolta az egykor szebb napokat látott Halifax Town. Egy osztályt előrelépett, már a hetedik osztályban játszhatott. Ott nyerte az első bajnoki címét, s persze megint gólkirály lett. Írhatnánk, hogy csillaga emelkedett felfelé, csak a „meredeken” jelzőt ne illesszük bele. Mindenesetre tény, hogy a 2011–2012-es idényt ismét új klubban, a Fleetwood Townban töltötte, immár profiként. Az ötödik vonalban, ami Angliában azt jelenti, hogy az adott gárda non-league klub, azaz még nem tartozik a ligaklubok közé. Ellenben Vardynak köszönhetően a Fleetwood 2012-ben, története során először bejutott a már a Football League égisze alá tartozó negyedik vonalba. Ám nem maradt a klubnál, váltott, az akkor második vonalbeli Leicester Cityhez igazolt.

A története attól kezdve ismertebb, feljutott a csapattal az élvonalba, aztán óriási szenzációt keltve, megnyerték a 2015–2016-os bajnokságot, közben bekerült az angol válogatottba is. A címnyerés évében sorozatban tizenegy bajnoki gólt rúgott, a mostanin nyolcat, ami szintén nem rossz. Idén elérte a századik gólját a Premier League-ben, ez utóbbi értékére jellemző, hogy a 2019–2020-as szezonban az angol élvonalban szerepelt játékosok közül rajta kívül ezt csupán ketten mondhatják el magukról: Harry Kane és Sergio Agüero.