Sport

Nem lobban fel a láng ma az Olimpiai Stadionban

Olimpia. Schmitt Pál bízik abban, hogy egy év múlva már érmekért versengenek Tokióban

Ma rendezték volna a XXXII. nyári játékok megnyitó ünnepségét Tokióban, erre azonban egy évet várni kell, mert a koronavírus-járvány miatt a tervek szerint az olimpiát 2021. július 23. és augusztus 8. között rendezik meg. Legalább is ezt remélik sokan.

Nem lobban fel a láng ma az Olimpiai Stadionban
Ki gondolta volna, hogy az olimpiai megnyitó napján alig páran kószálnak majd az üres stadion előtt
Fotó: AFP/Ichiro Ohata

Szinte hihetetlen, mégis ez a szomorú valóság: a 21. század elején egy világjárvány miatt el kellett halasztani a nyári olimpiát. Az újkori olimpiák történetében eddig csak világháború miatt nem tudtak megrendezni három nyári játékot (1916 Berlin, 1940 Helsinki, 1944 London). A halasztás elsősorban az idősebb sportolókat érintette hátrányosan, de Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke szerint az ennél nagyobb veszteség az lett volna, ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) törölte volna a nyári olimpiát. Azonban nem így történt, a NOB, a tokiói szervezőbizottság és a japán vezetés egyértelműen a halasztást, a nehezebb utat választotta, így a 2021-ben rendezendő Tokyo2020 az egység és a szolidaritás példa nélküli ünneplése is lehet egyben.

„Ha nincs a halasztás már a magyar küldöttséggel együtt Tokióban lennék, mert a megnyitó ünnepség előtt rendezték volna a NOB kongresszusát − mondta Schmitt Pál, a NOB tagja. − A jelenlegi helyzet hatalmas próbatétel az egész sportvilágnak, különösen a sportolóknak, aki a legtöbb sportágban még versenyezni sem tudnak. Nagy tehertétel ez a japán rendezőknek is. Csupán egyetlen példa, a 15 ezres olimpia falu lakásaiba már ősszel beköltöztek volna a tulajdonosok, őket kárpótolni kellett, s most ott állnak az épületek üresen. Én hiszek a tudomány erejében, bízom abban, hogy legyőzik ezt a gonosz vírust, s egy év múlva ilyenkor már olimpiai érmekért küzdenek a világ legjobb sportolói Tokióban.”

A halasztás miatt a nemzeti olimpiai bizottságok is nehéz helyzetbe kerültek, ezért a járvány kitörése óta a NOB-tól százmillió dollár pénzügyi támogatást kaptak, s a végrehajtó bizottság döntése szerint további százötvenmillió dollárra számíthatnak az év végéig. Mindezzel párhuzamosan a sportolóknak szóló tokiói olimpiai ösztöndíj és a menekült sportolókra vonatkozó program is tovább folytatódik.

„Példa nélküli kihívással találja szembe magát az olimpiai mozgalom − hangsúlyozta Thomas Bach, a NOB elnöke. − A NOB-nak az olimpiák történetében először kell megrendeznie elhalasztott játékokat, miközben az érdekelt feleket is át kell segíteni ezen a globális válságon. A kialakult új helyzetben mindannyiunk szolidaritására, kreativitására, eltökéltségére és rugalmasságára szükség van. Áldozatokat kell hoznunk és kompromisszumokat kell kötnünk. A rendkívüli helyzetekre rendkívüli intézkedésekkel válaszolunk.

Jelen helyzetben minden egyes félnek el kell végeznie a feladat rá eső részét – ez mindenkire vonatkozik, a NOB-ot is beleértve. Örömünkre szolgál, hogy segítséget tudunk nyújtani a támogatói programunknak hála” – mondta Bach, aki megerősítette, a járványhelyzetet és a koronavírus elleni hatékony védekezést figye­lembe véve már decemberben szeretnének végleges döntést hozni a jövő évi olimpia megrendezéséről.

Mori Josiro: Nézők nélkül nem megy


Az egy évvel elhalasztott tokiói olimpia szervezőbizottságának elnöke, Japán korábbi miniszterelnöke, Mori Josiro felvette a kesztyűt, és reagált Thomas Bach, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság elnöke minapi megszólalására. A NOB vezetője úgy fogalmazott, szükség esetén korlátozhatják a nézők beengedését az ötkarikás versenyekre. Ezzel kapcsolatban Mori Josiro azt mondta, el kellene kerülni a helyszíni szurkolók létszámának csökkentését, létfontosságú, hogy legyenek nézők a lelátókon. Mori szerint szinte az egész országot megmozgatják a várható sportesemények. Hozzátette: bízik benne, hogy Bach kijelentése csak a legrosszabb forgatókönyvre vonatkozott. A szervezők a kormánnyal és a tokiói kormányzósággal együttműködve szeptemberre több lehetséges lebonyolítási forgatókönyvet dolgoznak ki. Muto Tosiro, a szervezőbizottság ügyvezető igazgatója kijelentette, arra készülnek, hogy akkor is megrendezik az olimpiát, ha a koronavírus-helyzet alapvetően nem javul.
(MK)

Hónapokig szünetelt az ötkarikáskvóta-szerzés


Megkavarta a kvalifikációt is az elhalasztott tokiói olimpia, amelyen 339 számban hirdetnek majd bajnokot. Azok, akik a nemzetközi versenyek, kvalifikációs tornák felfüggesztése előtt megszerezték az ötkarikás indulási lehetőséget, nyugodtak lehetnek, egyetlen kvóta sem vész el. Azok pedig, akik még csatában voltak, megtudhatták, mikor és hogyan biztosíthatják be a helyüket a játékokon. Március közepén, a leállás előtt 81 fős (plusz 3 tartalék) volt a magyar csapat. A csapatvezetés ez alapján 144 és 179 közöttire becsülte a tokiói csapat végleges létszámát. Az borítékolható, hogy nem ez lesz az elmúlt évtizedek legnagyobb létszámú válogatottja. Ami a kvótáinkat illeti, egy évvel az olimpia előtt nincs változás, ami nem csoda, hiszen csak most éledeznek a sportágak. A legnagyobb magyar küldöttséget jelenleg az úszók (25 fő), kajak-kenusok (13 fő) és a férfi vízilabda-válogatott (12 fő, plusz 1 tartalék) adják. A Magyar Olimpiai Bizottság 13 magyar érmet és 24 pontszerző helyezést prognosztizál.
(MK) 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom