Sport

Nem lehet kubai válogatott Onel Hernández

Az első kubai labdarúgó, aki angol Premier League-ben játszik, Onel Hernández, mégis szülőhazájában alig ismerik, a kubai válogatottban pedig politikai ok miatt nem kap lehetőséget. A BBC cikke szerint a története kész regény.

Nem lehet kubai válogatott Onel Hernández
A kubai születésű Onel Hernández a Norwich Cityben
Fotó: AFP/TIM KEETON

Onel Hernández talán nem lett volna futballista, s biztosan nem lett volna az angol Norwich City játékosa, ha anyja, Yaneisy Mayea az 1990-es évek közepén nem ismerkedik meg egy német turistával, aki feleségül akarta venni. A 21 éves egyedülálló anya csak úgy emigrálhatott Németországba, ha két éves fia Kubában marad, ahol nagymamája nevelte a poros, szegény Moron városába. Az életszínvonalat jól jelzi, hogy a BBC riportere szerint − aki felkereste a futballista anyját Kubában − 2021-ben a városban az átlagos havi fizetés 780 peso, amely körülbelül tízezer forint.

A kis Onel két év múlva követhette anyját Németországba, sírva hagyta Kubát, s nagyon nehezen tudott beilleszkedni a barátok nélküli, hideg, hűvös új hazájába. Ebben segített neki a futball, mert mostohaapja labdarúgóedző volt, s tanácsára el kezdett focizni az FC Gutersloh csapatában, majd az Arminia Bielefeld akadémiájának a tagja lett. A gyors szélső pályafutása folyamatosan ívelt felfelé, 2010-ben mutatkozott be a profik között az Arminia Bielefeld csapatában a Bundesliga második osztályában, majd a Werder Bremen, a Wolfsburg és az ugyancsak másodosztályú Eintracht Braunschweig-ot erősítette. Nagy áttörés 2018-ban következett, amikor az angol Premier League-be igazolt, a Norwich City szerződtette. Itt hamar közönség kedvenc lett góljaival, amelyek után örömében egy előre szaltót szokott bemutatni.

„Onel egyszer játszott a Németország U18-as válogatottjában, és volt esélye folytatni, de álma mindig az volt, hogy a kubai válogatottban játsszon” − magyarázta anyja, aki válása után visszaköltözött Kubába, s aki megpróbált közvetíteni a fia és az országa labdarúgó szövetsége közötti, eddig sikertelenül. S erre szinte semmi reménye nincs, amíg a politikai vezetés beleszólhat abba, hogy ki játszhat a kubai válogatottban.

A külföldön felnövő és ott sikeres Hernández nem lett sztár szülőhazájába − ahol a baseball és az ökölvívás után a futball csak a harmadik legnépszerűbb sportág − , azonban szülővárosában, Moronban büszkék rá: „Onel ugyan soha nem edzett itt, de mindenki, aki focival foglalkozik, tudja, ki ő − magyarázta Luis Enrique, a helyi csapat edzője. − Amikor a Premier League-ben debütált, nagyon izgalom volt Moronban. Nem tudtuk nézni a tévében, de azért büszkék voltunk rá. Onel az lehetne a kubai emberek számára, mint Messi az argentinoknak. Ezért lenne fontos, hogy a gyerekek lássák és megismerjék őt, mert több fiatalt ösztönözne a focira. Mindannyian reméljük, hogy egy napon játszhat majd a kubai nemzeti csapatban.”

Kapcsolódó írásaink