Sport

Bosszankodtak első nagy bajnokaink a győzelmi dobogón

Olimpia. Hajós Alfrédnak az osztrák, Bauer Rudolfnak az amerikai himnuszt játszották el

Plusz egy évük van a japán rendezőknek felkészülniük a tokiói olimpiára, ahol reméljük, sokszor el fogják játszani a magyar himnuszt az eredményhirdetéseken. Ezt a megható érzést első olimpiai bajnokaink nem élhették át.

Bosszankodtak első nagy bajnokaink a győzelmi dobogón
Hajós Alfréd (balra) Athénban a magyar sport első két olimpiai elsőségét szerezte - Bauer Rudolf (jobbra) atlétikánk történetének első olimpiai diadalát aratta Párizsban
Fotó: Wikipedia

A magyar sport sikersorozata az olimpiákon 1896-ban Athénban kezdődött, ahol Hajós Alfréd úszó nagyon mostoha körülmények között, 13 fokos tengervízben 100 és 1200 méteren is győzött. Elmondása szerint az egész verseny alatt csak arra tudott koncentrálni, hogy ne fagyjon meg. A második szám végén görög matrózoknak kellett partra segíteniük, hogy átvehesse az őt megillető ezüstérmet. Ekkoriban ugyanis még nem arany-, hanem ezüstéremmel jutalmazták a bajnokokat. A dobogón állva az örömét tompította, hogy a zenekar tévedésből az osztrák himnuszt játszotta el. Ráadásul az eredményhirdetés annyira elhúzódott, hogy Hajós az 500 méter rajtját lekéste, aminek az osztrák Paul Neumann örült a legjobban, mert így bajnok lett.

A magyar atlétika első olimpiai győzelmét a Budapesten született Bauer Rudolf ünnepelhette a második nyári játékokon, 1900-ban Párizsban. A Budapesti Torna Club (BTC) atlétája hatalmas meglepetésre a húszfős mezőnyben 36,04 méteres Európa-csúccsal megnyerte a diszkoszvetést a Bois de Boulogne bokros-fás parkjában. A Magyar­óvári Gazdasági Akadémia hallgatója később így emlékezett győzelmére: „A párizsi győzelem után a jelen lévő sportszakértők a legalaposabb vizsgálat alá vettek, pontos méreteket vettek a testalkatomról és győzelmemet karom és derekam abnormis hosszúságával igyekeztek magyarázni. Mert nem tudták elképzelni, hogy akadjon egy magyar, aki legyőzi az atlétika nagymestereit, az angolokat és amerikaiakat.”

A magyar atlétika első sikeréből kisebb politikai botrány lett, mert az ünnepélyes eredményhirdetéskor a győztes tiszteletére a zenekar elkezdte játszani az amerikai himnuszt, mert azt hitték, a németes nevű sportoló az Egyesült Államokból érkezett. A magyar sportvezetők sietve jelezték a tévedést, azt, hogy Bauer nem amerikai, hanem magyar. A zenekar kottát váltott, újra hangolt, majd elkezdte játszani az osztrák himnuszt, amire a magyarok hangosan tiltakoztak. Ráadásul másnap a francia lapok úgy közölték a diszkoszvetés eredményét, hogy első Bauer, Budapest, Ausztria. Az úszó, Halmay Zoltán vezetésével – aki két ezüst és egy bronzérmet nyert – a kint lévő magyarok felkeresték a szerkesztőségeket, és helyreigazítást követeltek azzal az indokkal, hogy ugyan Magyarország a Monarchia része, de önálló ország, és sértő a magyarokat osztráknak tekinteni. A heves tiltakozás miatt a francia szerkesztők annyira megijedtek, hogy a 200 méteres úszásban ezüstérmes osztrák versenyzőről azt írták: második Wahle, Bécs, Magyarország. Ez ellen pedig az osztrákok tiltakozhattak…

Minden kezdet nehéz – mondhatnánk a téves himnuszok miatt, de az eddig megrendezett 31 olimpián több hasonló eset történt. A 2012-ben Londonban rendezett nyári játékokon az első magyar győztesnek, a vívó Szilágyi Áronnak Himnuszunkat olyan átiratban játszották le, amely alig hasonlított az eredetire. A MOB reklamált, kérte, cseréljék le a zenét, mert zavaró és kellemetlen a sportolóknak, szurkolóknak egyaránt. Ez meg is történt, második aranyérmesünknek, az úszó Gyurta Dánielnek már a szívünknek kedves Himnuszunk szólt.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom