Sport

Látványos tűzijáték a bajnok Ferencváros tiszteletére

Labdarúgás. Botrányos debreceni búcsú az első osztálytól, az ultrák inzultálták a játékosokat

Nem tudta legyőzni a Debereceni VSC a vendég Paks együttesét, így 27 év után kiesett az első osztályból. A bajnok Ferencváros megőrizte hazai veretlenségét, míg a Puskás Akadémia bebiztosította a harmadik helyezését a labdarúgó NB I. 33., utolsó fordulójában.

Látványos tűzijáték a bajnok Ferencváros tiszteletére
A Fradi ebben az idényben is kiemelkedett a magyar mezőnyből, fölényesen nyerte meg története újabb bajnoki címét
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Néhány centin múlott, hogy a tízezer szurkoló ünnepelje s ne szidalmazza a Debrecen játékosait a Paks elleni kiesés „rangadón”. A 94. percben Ferenczi ballábas bombája a lécről a gólvonalra vágódott, így maradt az 1–1-es döntetlen, amely a hétszeres bajnok, hatszoros kupagyőztes DVSC kiesését jelentette. A csalódott debreceni szurkolók egy csoportja a pályára rohant, s dühösen több játékosról levette a mezt, mert szerintük méltatlanok annak viselésére. Kétségtelen, hogy a sérülések miatt tartalékos Loki a nagy tét miatt nem játszott jól, de a futballisták mellett a klub vezetése is felelős a kiesésért, mert míg a decemberben lemondott Herczeg András vezetőedző irányításával a DVSC 15 fordulóban 19 pontot szerzett, addig Vitelki Zoltánnal 12 mérkőzésen csak 12-t, majd a megmentőnek érkező Kondás Elemérrel hat meccsen nyolcat.

Nem sikerült a DVSC csapatkapitányának, Tőzsér Dánielnek a búcsúmérkőzése, aki csalódottan elmondta, hogy elnézést kér a szurkolóktól, és megérti az elégedetlenségüket: „Nekünk sem tetszett ez a szezon” − hangsúlyozta a visszavonuló Tőzsér. A Loki kiesése azt jelenti, hogy Kelet-Magyarországon a 200 ezer lakosú Debrecennek az új szezonban csak két másodosztályú csapata − DVSC és DEAC − lesz, míg a 16 ezer lakosú Kisvárda együttese továbbra is az első osztályban játszhat, mert a Diósgyőr legyőzésével bennmaradt. A szintén veszélyeztetett Újpest 5–0-ra kiütötte a már kiesett Kaposvárt, s így a hatodik helyen végzett.

Megőrizte 54 mérkőzés óta tartó hazai veretlenségét a bajnok Ferencváros, amely Tokmac góljával legyőzte a vendég Mezőkövesd csapatát a Groupama Arénában. A mérkőzés után az FTC játékosai megkapták aranyérmüket Csányi Sándortól, a Magyar Labdarúgószövetség elnökétől, s tűzijátékkal ünnepelték 31. bajnoki elsőségüket. A Fradi végül 13 pont előnnyel védte meg a címét. A Fehérvár a ZTE vendégeként úgy játszott döntetlent, hogy a hazai csapatban a 83. percben Babati a saját térfélen labdát szerzett, majd a felezővonalat átlépve egy remek lövéssel a hálóba talált a kissé kint álló Kovács fölött.

Nagy volt az ünneplés Felcsúton, ahol a Puskás Akadémia hátrányból fordítva 2–1-re legyőzte a vendég Honvédot, s ezzel megszerezte a harmadik helyet. A felcsúti együttes története során először végzett a dobogón, ami egyben azt is jelenti, hogy a következő szezonban indulhat az Európa-liga selejtezőjében. A lefújást követően örömünnep kezdődött, a játékosok és a szakmai stáb tagjai pezsgőben úszva ünnepelték a történelmi sikert, majd átvették a bronzérmeket Mészáros Lőrinc klubelnöktől.
 

A bajnokság végeredménye
 

Labdarúgó NB I, 33. (utolsó) forduló:
Debreceni VSC–Paksi FC 1–1, gólszerzők: Szélpál (75.  − öngól), illetve Könyves (17.). Puskás Akadémia−Bp. Honvéd 2–1, gólszerzők: Nagy Zs. (35.), Slagveer (83.), illetve George (22.). Ferencváros−Mezőkövesd 1–0, gólszerző: Tokmac (41.). ZTE−Fehérvár FC 1–1, gólszerzők: Babati (83.), illetve Hodžić (4.), Diósgyőri VTK–Kisvárda 0–2, gólszerzők: Obradović  (8.), Fernando Viana (41.). Újpest–Kaposvári Rákóczi 5–0, gólszerzők: Simon K. (12.), Novothny (44.), Bacsa (45+1., 49.), Máté (57.)

A harmincegyedik elsőség

Rekordbeállítással végeztek az élen a zöld-fehérek
 

Több mint tízezer néző ünnepelte a Groupama Arénában a régi-új bajnokcsapatot: 2015 óta csak a Ferencváros nyert több mint hetven pontot gyűjtve bajnoki címet, a zöld-fehérek ellenben mindig túljutottak e határon (2015–2016 és 2019–2020: 76, 2018–2019: 74). Elképesztő a mérlegük: a harmadik teljes idényüket zárták le hazai bajnoki vereség nélkül. Szergej Rebrov immár kétszeres magyar bajnok edző, ebben az évtizedben ő az első, aki megvédi elsőségét a csapatával. Lehet szeretni, lehet nem szeretni, egy tény: a Groupama Arénában szinte legyőzhetetlen a csapata. A megszakított tavaszi idényben tíz hazai bajnoki mérkőzéséből kilencet megnyert, a 900 játékperc alatt mindössze egy gólt kapott. Az idényben a 23 győzelméből tíz 1–0-s volt, ez egy ökonomikus bajnoki címnyerés volt. Vitathatatlanul gazdag a játékoskeret, de jól felírható, kikre számított az ukrán vezetőedző alapemberekként: kilencen játszottak legalább 2000 percet (Dibusz 2340. Lovrencsics 2064, Blažič 2697, Ćivić 2037, Haratyin 2425, Sigér 2009, Tokmac 2143, Zubkov 2115, Boli 2062), s idevehetjük a keret legjobb képességű játékosát, a brazil Isaelt is (1947). Csak az egyik belső védő poszton váltogatták egymás a játékosok, Botka (1575), Frimpong (1127) és Otigba (1080). A felsoroltakon kívbül egyedül Heister játszott még ezer percnél többet (1155) .
(RR)

Számos érdekesség


Az NB I. utolsó fordulójának hat mérkőzését 36 236 néző látta, ez 6039-es átlag. Kiemelkedően magas szám, még ha az utolsó fordulóban általában emelkedik is a korábbiakhoz képest a nézőszám. A 12 csapatos élvonal bevezetése óta szinte állandóan fokozódik a zárónapon a szurkolói érdeklődés. (2016: 2312, 2017: 4712, 2018: 4586, 2019: 5152, 2020: 6039).

Radó András, a ZTE játékosa 13 góllal szerezte meg a gólkirályi címet. Vidéki csapat játékosa ezt megelőzően 2015-ben nyerte el a képzeletbeli koronát, Nemanja Nikolics (Videoton) révén. Ilyen alacsony gólszámmal – nem számítva Tichy Lajos 1963 őszi, valójában félidényes, 13 meccsen, 1/1-es átlaggal elért gólkirályi címét – 1902, a második bajnokság óta nem nyert senki. Akkor Manno Miltiades tíz góllal lett gólkirály, hét forduló alatt.

A bajnoki záráskor dolgozó 12 edzőből csupán kettőnek, Kondás Elemérnek és Kuttor Attilának van legalább két idénynyit jelentő 66 mérkőzése edzőként a az NB I.-ben. Hornyák Zsolt, Predrag Rogan, Márton Gábor, Pisont István, Osztermájer Gábor és Waltner Róbert a 2019–2020-as idényben dolgozott először vezetőedzőként a magyar élvonalban.

Mindent egybevéve nőtt a magyar edzők száma a legmagasabb osztályban. A záráskor a trénerek egyharmada volt külföldi, idevéve a magyar anyanyelvű, de nem a mi futballunkban felnőtt Hornyák Zsoltot.
(RR)

A Szima-korszak mélypontja

Kiesett az élvonalból a kétezres évek legsikeresebb magyar csapata. A Debreceni VSC a legutóbbi húsz bajnokságból hetet megnyert, azaz több mint az egyharmadát. A listán a Ferencváros a második öt, a Vidi a harmadik három elsőséggel, nyert még az MTK (kétszer), valamint a Győri ETO, a ZTE és a Bp. Honvéd. Döbbenetes, de e hét csapatból a 21. században eddig csupán a Loki és a székesfehérvári legénység nem töltött el legalább egy szezont a kétezres években a második vonalban, de utóbbi éppen 2000 nyarán került vissza, majd 2007-re olyan mély pénzügyi válságba jutott, hogy licencét csak Garancsi István gyors szerepvállalása, s nem utolsósorban pénze mentette meg. A Ferencváros kizárásának igazságtartalmát most ne firtassuk, de tény, még az ország legnépszerűbb, címekkel-trófeákkal leginkább kidekorált egyesülete is súlyos válságot élt meg.

Egyedül a DVSC tartotta magát, mindenen keresztül. Mostanáig. A többiekkel (talán a Honvéd kivételével) ellentétben nem adminisztratív döntéssel, s nem a pénzügyi csőd szélén esett ki – egyszerűen az elmúlt évek szakmai hibái vezettek a kudarchoz.

Milyen szakmai hibák? Vezetőedző-választás, játékospolitika. Szima Gábor tulajdonosi érájában a Loki 2002 és 2012 között élte a fénykorát, nyert hat bajnoki címet, s ebben a korszakban, csupán egyszer (2010–2011) nem végzett az első három között. Eljutott a Bajnokok Ligája, majd az Európa-liga főtáblájára, mindkettőre igaz: a 21. században első magyar klubként. A városban futball-láz tombolt, hányszor, de hányszor hangzott el, méltatlan a csapathoz a létesítményhelyzete, és az is, hogy valójában idegenben, na jó, semleges helyszínen kénytelen megvívni legfontosabb nemzetközi mérkőzéseit. Ez volt az az időszak, amelyben válogatott, vagy éppen válogatott színtű fővárosi játékosok (is) igazoltak a DVSC-hez, minden korábbinál minőségibb légiósokkal egyetemben. (Még ha nem is fogadta el őket könnyen a helyi publikum.) Ám a 2012-es bajnoki cím után valami megtört, egyre kevésbé volt harmonikus a városvezetés és a klubtulajdonos kapcsolata, Szima Gábor pedig egyre kevésbé akart minőségi játékosokat a klubhoz igazolni. Alkalmasint rájött, hogy a veretlenül megnyert 2011–2012-es bajnoki címmel az „ő” klubja elérte a maximumot. Azt is látta: pénzügyi téren nem tud versenyezni a Videotonnal, majd a Ferencvárossal sem. A 2014-es bajnoki cím bravúros volt, lett új stadion, de onnantól megindult a DVSC lefelé. Kétszer még harmadik lett, 2016–2017 kivételével mindig a mezőny első felében végzett, de ez még nem jelentette azt, hogy a csapat él-, s nem középcsapat. Herczeg András 2017-ben még megmentette a csapatot az utolsó fordulóban. Most ellenben elvérzett a Loki, amelyben új korszak kezdődik. Az NB II.-ben, csak magyar játékosokkal. Mint a kilencvenes évek elején, amikor Garamvölgyi Lajos irányításával megindult a nagy csapatépítés.

AD

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom