A Keresztapa bukása

Minél több pénz áramlik a sportba, annál nagyobb a kísértés, s az elmúlt évtizedekben többször kiderült, hogy Mammonnak még a nemzetközi szövetségek vezetői sem tudnak ellenállni. A FIFA két elnöke – a brazil João Havelange (1974–1998) és a svájci Sepp Blatter (1998-2015) – is korrupció miatt távozott. Lamine Diack pere pedig júniusban kezdődik Párizsban, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség volt szenegáli elnökét csalással, korrupcióval, sikkasztással és pénzmosással vádolják. Többek között azért is felelnie kell, mert készpénz ellenében doppingeseteket tussolt el.

Sokáig nem értettem, hogy Aján Tamás – aki 1970-tól alelnöke, főtitkára, majd 2000-től elnöke volt a Nemzetközi Súlyemelő-szövetségnek (IWF) – hetvennyolc évesen miért ragaszkodott a hatalomhoz, miért nem engedte át a vezetést 2017-ben. Aztán a kanadai Richard McLaren irányította vizsgálatból kiderült, hogy a magyar sportdiplomata „Keresztapaként”, a félelem kultúrájával működtette a szövetséget, amelynek pénzügyi irányításának felügyelete során abszolút ellenőrzést alakított ki. Szinte hihetetlen, hogy megtehette, hogy a nemzeti szövetségeknek készpénzben kellett kifizetni a doppingbírságokat, a jelentés szerint egy thaiföldi útja során több mint 440 ezer dollárt gyűjtött be ily módon. Ezek közül némelyek bekerültek a könyvelésbe, némelyek viszont nem. A vád szerint a volt elnök 10,4 millió dollárral (3,1 milliárd forinttal) nem tud elszámolni.

Sokkal nagyobb bűne Ajánnak, hogy szóban és eltiltásokkal ugyan harcolt a doppingolás ellen, de az IWF negyven pozitív doppingtesztet titkolt el vagy nem hozott nyilvánosságra. S elnökként eltűrte, hogy tizenhat-tizenhét éves lányokkal világcsúcsokat emeltessenek, holott ő tudta a legjobban, hogy ez tiltott szerek nélkül lehetetlen. A 81 éves sportvezető természetesen továbbra is minden vádat visszautasít, sőt továbbra is szoros kapcsolatot szeretne ápolni a súlyemelőcsaláddal. Ehhez nem kellene más, csak tisztázni magát – például a bíróságon – a vádak alól.