Sport
A Temesvári Kinizsit Kínaira nevezték át
Trianon 100. Az elszakított területek magyar futballistái emelték a világ legjobbjai közé a román labdarúgó-válogatottat a múlt század harmincas éveiben
A mai Románia területén Aradon kezdtek el először futballozni, még a 19. században, Bukarestben csak 1905-ben rendezték meg az első hivatalos mérkőzést. Ennél is fontosabb, hogy az 1921–1922-es bajnokságot az egykori Temesvári Kinizsi nyerte meg, amelyet a románok Chinezulra, Kínaira neveztek át. Mögötte a kolozsvári egyetem csapata lett a második, az aradi AMEF a harmadik. Ezzel együtt a Kinizsi hat bajnoki címet nyert, 1928-ban Lázár Kornél klubelnök megalapított egy profi csapatot, a Ripensiát, ami aztán csak azért nem nyerte meg 1932-ig a bajnoki címet, mert játékosait, mint profikat, kizárták a román bajnokságból.
A magyar nemzetiségűeket azonban román mezbe bújtatták. Az ottani válogatott – történelmi tévedés lenne nemzeti tizenegyről írni – 1922. június nyolcadikán, mindössze két évvel és négy nappal a dekrétum megszületése után játszotta első mérkőzését. A tizenegyben egy román (Guga) kapott helyet, magyarok és szászok mellett. Köztük volt Rónay Ferenc, aki 1943–1944-ben edzőként bajnoki címet nyert a Nagyváradi AC-vel. Az első román válogatottba öt város csapatai adtak játékost: Temesvár, Marosvásárhely, Arad, Nagyvárad és Kolozsvár.
A következő szűk két évtized legjobb romániai játékosai magyarok voltak. Elsősorban Bodola Gyula, akinek gólrekordját 1997. szeptember 10-én döntötte meg Gheorghe Hagi. Vagy Kovács I. Miklós (az Ajaxszal kétszeres BEK-győztes Kovács István bátyja), aki egyike annak az öt futballistának, aki a második világháború előtti mindhárom világbajnokságon szerepelt. Dobay István négyszer is a román bajnokság gólkirálya lett. A miskolci születésű Raffinsky László mindmáig az ottani futball rekordere azzal, hogy egy bajnokin tíz gólt lőtt.
Mindössze három európai ország vett részt az 1930-as, az 1934-es és az 1938-as vb-n: az egyik Románia. Néhány név a kereteiből, 1930: Czakó József, Kovács Miklós, Wetzer Rudolf, Raffinsky László, Vogl Imre; 1934: Bodola Gyula, Dobay István, Juhász Gusztáv, Klimek István, Kotormány Rudolf, Kovács Miklós, Barátky Gyula, Moravetz József, Schwartz Sándor, Weichelt Károly, Zombori Vilmos; 1938: Barátky Gyula, Bodola Gyula, Dobay István, Braun-Bogdán Kálmán, Kovács Miklós, Nagy Miklós, Prassler Gyula, Raffinsky László, Szádowsky Róbert. A magyar labdarúgás történetében tizenhárom olyan játékos volt, aki mind a magyar, mind a román válogatottban szerepelt.
