Sport

A vírus kiütötte a sportot

Sporttudomány. Orvosok, professzorok véleménye szerint a kontaktussal járó sportágakban csak a mindennapos tesztelés bevezetése után lehet elkezdeni a küzdelmeket

Az Egyesült Államokban és persze világszerte komoly kérdés napjainkban, mit hoz a jövő, visszatérhet-e például a versenysport a megszokott kerékvágásba. Lehet-e felhajtóerejük a top sportoknak a gazdasági folyamatokra? Mik az esélyei a 2021-re halasztott tokiói nyári olimpiának? A The Guardian egyik rovata ezeket a kérdéseket feszegeti négy amerikai orvos megszólaltatásával.

A vírus kiütötte a sportot
A Puskás Aréna stadionavatóján 2019. november 15-én hatvanötezren voltak. Olyan sokan, amire a világ minden táján büszkék lennének, de a koronavírus-járvány után kérdéses, mikor lehetnek bármely stadionban ennyien
Fotó: MH/Purger Tamás

Nem túlságosan optimista kicsengésű az a cikk, amelyben az Egyesült Államokban ismert orvosok fejtik ki véleményüket a sport és a koronavírus-járvány összefüggésében. A brit napilap öt kérdést tett fel, és kért rájuk rövid válaszokat a kiválasztottaktól. A nyitókérdés az volt, ki mit gondol, mikor tér vissza a sport. Mármint a sportpályákra.

Nathan Favini a Harvard Egyetemen végzett, jelenleg a San Fran­ciscó-i központú Forward egészségügyi szolgáltatások vezető orvosa, szerinte minden a tesztelésen múlik. Szerinte rendkívül sok és gyorsan kielemezhető, pontos ellenőrzésre lesz szükség. Valamennyi NBA-kosárlabdázót minden mérkőzése előtt, izolált körülmények között tesztelni kell koronavírusra, és csak negatív eredmény birtokában léphet az illető az üres sportcsarnokba. Ez hatalmas mértékű tesztelési képesség kifejlesztését igényli, amihez, úgy véli, nyolc hónapra is szükség lehet. Douglas J. Wiebe, a Pennsylvania Egyetem járványügyi professzora is hasonló állásponton van, azt mondja, amíg nincs a kezünkben a hatékony azonnali tesztelés, addig semmiképp nem térhetnek vissza a sportolók a pályákra. Nagyon fontos az a teszt is, amelyik kimutatja, átesett-e a sportoló a járványon, és a szervezetében kimutathatók-e az antitestek.

Geoff M. Dreher, a Johns Hopkins Egyetem sportgyógyásza szerint nehéz ütemtervet mondani, már csak azért is, mert a világjárvány miatt vannak fontosabb teendők annál, mint hogy mi lesz a sporttal. Biztosítani kell a sportolók és a bírók egészségét, a pozitív tesztet adók szigorú elkülönítését, s ha ez megoldott, elkezdődhetnek a küzdelmek. Will Bulsiewicz gasztroenterológus arra mutat rá, hogy például a golfban az egymás közti érintkezés minimálisra szorítható, itt nagyon hamar vissza lehet térni, ugyanakkor a kosárlabdázásban, amerikai fociban jó esetben ősszel indulhatnak el a versenyek. S mivel ezeknek a játékosoknak minden nap kell edzeniük, lényegében minden nap át kell esniük a teszten.

Arra a kérdésre, milyen esélyt adnak arra, hogy egészségügyi szempontból megtartható lesz-e a 2021-re halasztott tokiói olimpia, mind a négyen pesszimista választ adtak. Bulsiewicz szerint ötven-ötven százalék az esély, nem látja, hogyan lesz megoldható a világ minden tájáról odarepülő sportolók garantált vírusmentessége. Dreher doktor szerint a vakcina kifejlesztéséhez tizenkét-tizennyolc hónapra lesz szükség, jó esetben ez időre össze is jöhet, de nehezen tudja elképzelni, hogy valamennyi résztvevőt és nézőt beoltsanak koronavírus ellen. Favini úgy véli, hiába lesz esetleg széles körű oltási stratégia jövő nyárig, szerinte újbóli halasztás vár az olimpiára.

A sportszerető közönség számára fontos kérdés az is, mikor lehet újra a helyszínen szurkolni. Mert abban mindenki egyetért, hogy a helyszín varázsát semmilyen tévéközvetítés nem tudja felülmúlni. Favini azt mondja, meglepődne, ha ez idén sikerülne. Vagy a tesztelést kellene úgy kifejleszteni, hogy kisebb csoportokban beengedhetők legyenek a stadionokba az emberek, vagy a vakcinát kellene tömegesen elérhetővé tenni. Bulsiewicz szerint nagyon távol vagyunk ettől, főleg attól, hogy olyan amerikaifutball-mérkőzést rendezzenek, amelyen százezer néző szorong a lelátón.

A világjárvány számos klubot tönkretehet, de az is igaz, hogy az élsport beindulása egyfajta motor lehet a gazdaság lábra állásához. Elsősorban a televíziós közvetítési jogokból származó források, illetve a nagy nézőközönségű sportágakban a jegy- és szponzori bevételek nyújthatnak majd segítséget, de épp ez az, amitől tartanak a megkérdezettek. Szerintük nem gazdasági, hanem orvosi döntést kell hozni a visszanyitás módjáról. Végezetül a The Guardian is felteszi a kérdést, mit tanulhatnak a szurkolók a világjárványból. Wiebe professzor szerint lehet, hogy soha többé nem élvezhetjük a helyszínen olyan felhőtlenül, egymást ölelgetve, csókolgatva, vállon veregetve kedvenc csapatunk játékát, mint eddig, de még sok örömet adhat nekünk a sport.

Kapcsolódó írásaink

Tokiói kétségek

ĀOlimpia. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a koronavírus elleni védőoltás hiányában meg lehet-e rendezni az ötkarikás játékokat a halasztott időpontban

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom