Sport

A születésnapi buli helyett az emlékezés marad

Kézilabda. A jövő bajnokait neveli a Ferencvárosban Pádár Ildikó, aki játékosként kétszer állhatott az olimpiai dobogón

Vasárnap ünnepli ötvenedik születésnapját az olimpiai és világbajnoki ezüstérmes kézilabdázó, Pádár Ildikó, aki tizenhét évesen igazolt az Egerből a Ferencvárosba, és harminchárom éve játékosként, majd edzőként küzd az FTC sikeréért.

A születésnapi buli helyett az emlékezés marad
Az egykori topjátékos örül, hogy az utánpótlást edzheti
Fotó: Fradi.hu

– Hol és hogyan ünnepli a születésnapját?

– Itthon, nagy buli nem lesz a járvány miatt. A Heves megyei Kömlőn lakó anyukám nagyon aggódott, hogy a kijárási korlátozás miatt nem jöhet fel Pestre felköszönteni. Így aztán én mentem hozzá, kiültünk a kertbe, távol egymástól, úgy beszélgettünk. Láttam, hogy megkönnyebbült, boldog volt, így én is. A szeretetnél pedig nagyobb ajándék szerintem nincs.

– A kömlői kislányból hogyan lett olimpiai érmes kézilabdázó?

– Tízévesen a testnevelőtanárom, Besenyi János adott a kezembe kézilabdát, és mivel nem voltam ügyetlen, azt javasolta, az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium sporttagozatos osztályában tanuljak tovább. Így lettem az Eger SE ifjúsági játékosa. Egy Ferencváros elleni ifimérkőzésen figyeltek fel rám, s habár érettségi előtt álltam, de igent mondtam, így 1987-ben a Fradi játékosa lettem. Életem egyik legjobb döntése volt.

– Hűséges típus, edző is itt lett. Soha sem akart megválni a Fraditól?

– A kilencvenes évek elején a Vasasnak volt a legjobb csapata, és a vezetői hívtak, hogy igazoljak hozzájuk. A Fradiban viszont nagyon jól éreztem magam. Segítettek beilleszkedni, családias volt a hangulat, és megígérték, hogy megerősítik a keretet, így maradtam. Ekkor is jól döntöttem, tíz év alatt hat bajnokságot nyertünk, és hétszer lettünk kupagyőztesek.

– Több mint kétszázszor volt válogatott. Álmodik még a sydney-i olimpiai döntőről, amelyben hatgólos előnyről kaptak ki a dánoktól?

– Már nem! De milyen érdekes, hogy erről az elveszített döntőről mindig kérdeznek, pedig ez az eredmény volt a magyar női válogatott egyik legnagyobb sikere. S azt mindenki elfejti, hogy a negyeddöntőben másfél perccel a vége előtt az osztrákok három góllal vezettek, mi döntetlenre mentettük a meccset, és a hosszabbításban győztünk.

– Tizenhat éve a Ferencváros utánpótlás-neveléséért dolgozik. Tervezi, hogy felnőtt csapat edzője lesz?

– Nem. Nagyon jól érezem magam a gyerekek között. Nekem ez fekszik. Jó látni, ahogy egy gyerek egyre ügyesebb, erősebb lesz, és bekerül a felnőtt csapatba. Számomra ez olyan sikerélményt jelent, mint amikor a győztes csapatban játszottam a Fradiban. A kézilabda szakosztályi szinten is csapatjáték…

Kapcsolódó írásaink