Sport

A doppingolók hálásak lehetnek a koronavírusnak

A jelenlegi szabályozás alapján nincs jogi lehetőség arra, hogy kizárják a kvalifikációs versenyekből mindazokat, akinek letelt a büntetése

A tokiói olimpia jövő nyárra halasztása jól jöhet azoknak a sportolóknak, akik éppen dopping miatti eltiltásukat töltik, de a szilencium addigra lejár. A riválisok egy része szerint ez igazságtalan, ám a jog az eltiltásukat letöltöttek mellett van.

A doppingolók hálásak  lehetnek a koronavírusnak
Futottak még: Gamze Bulut a 2014-es kontinensviadal 5000 méteres döntőjében
Fotó: AFP/Anadolu Agency/Mustafa Yal

Akadnak sportolók – sajnos, nem is kevesen –, akik doppingvétség miatti eltiltásuk miatt kénytelenek lettek volna kihagyni idén nyáron a tokiói olimpiát, de a halasztással új esélyt kaptak. Sőt, olyanok is, akiknek már az olimpia előtt lejárt volna a szilenciuma, de a kvalifikációs versenyeken már nem tudták volna kiharcolni a szereplést – ám így újra reménykedhetnek.
Atlétikában a sportág tisztaságát felügyelő nemzetközi szervezet, az Athletics Integrity Unit szerint körülbelül kétszáz eltiltottból negyven kap így új lehetőséget. Gamze Bulut, a 2012-es londoni olimpián és előtte, az azévi helsinki Eb-n is másodikként ért célba, egyaránt honfitársnője, Aslı Çakır Alptekin mögött. Később mindkettőjüket doppingvétségen érték, utóbbit visszaesőként örökre eltiltották, Bulut szilenciuma másfél hónap múlva, május végén jár le. Noha az eredeti időpontban minimális esélye lett volna a részvételre, az új helyzetben már közölte: „Minden tőlem telhetőt megteszek az olimpián való részvétel érdekében”.

Az AP hírügynökség megszólaltatta a másik oldalt. Brendan Boyce, a 2012-es és a 2016-os játékokon is szerepelt ír gyalogló azt mondta, a korábbi doppingolók indulásának engedélyezése az új, elhalasztott kvalifikációs versenyeken nem lenne igazságos a „tisztákkal” szemben. Erkölcsileg minden bizonnyal igaza van, jogilag nem. Amúgy érdekes volt az a felvetése, amely jelzi, nem minden országban kezelik „társadalmilag” azonos szinten a doppingolókat: „Írországban a doppingvétség sokkal több annál, mint hogy egy időre eltiltottak a sporttól. Nálunk bűnözőként kezelik az elkövetőt.”

Lily Partridge brit hosszútávfutó közölte, súlyos doppingvétségeket követően nem hisz a második esélyben, hacsak valaki nem nyújt komoly segítséget a doppingellenes hatóságoknak, de akkor sem kellene az illetőnek kiváltságokat kapnia, hogy versenyezhessen és pénzt kereshessen a sportból.

A sportvilág mindig is figyel arra, mit mond egy adott kérdésről Lord Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, korábbi olimpiai bajnok atléta. A helyzet összetettségét jelzi, hogy Coe egyelőre nem foglalt határozottan állást, szerinte a kérdést több oldalról is meg kell vizsgálni. Az úszósport helyzetéről Craig Lord, a neves Swimming World főszerkesztője írt, kigyűjtve azoknak a sztárúszóknak a nevét, akik az eredeti időpontban nem tudtak volna részt venni a játékokon, de így új esélyt kaptak. Ilyen a dél-afrikai Roland Schoeman, az amerikai Conor Dwyer, a litván Rūta Meilutytė, a japán Fudzsimori Hiromasza. A litván olimpiai bajnoknő, miként Dwyer, korábban bejelentette visszavonulását, de hát új helyzet van… S akkor még ott vannak a kínaiak, akik közül versenyzők és edzők is „szabadulnak” legkésőbb jövő februárig. Craig Lord megállapította, hogy akadnak olyan vélemények, amelyek szerint egységes döntést kellene hozni arról, hogy a mostani, a sportélet teljes zárlatát hozó időszak ne számítson bele a doppingeltiltásba, magyarul a büntetéseket függesszék fel, mondjuk márciustól egészen addig, ameddig újból versenyezni lehet.

Igazságos vagy sem, a sport már csak ilyen


Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidoppingcsoport ügyvezető igazgatója lapunk megkeresésére azt írta: „A WADA Kódexben a doppingvétséghez kapcsolódó szankciók nem eseményekben, hanem években és hónapokban vannak meghatározva. Aki a büntetését letölti, az naptári határidő szerint térhet vissza a jelenlegi szabályozás alapján. Annak idején, amikor a CAS (a Nemzetközi Sportdöntőbíróság – a szerk.) a NOB úgynevezett Osaka rule-ját eltörölte (aki doppingvétséget követett el, az a büntetése lejártát követő olimpiai játékokon se indulhasson), arra hivatkozott, hogy ugyanazon vétségért kétszer senkit sem lehet büntetni. Ez most is érvényben van. Tehát az eltiltásból visszatérő sportoló számára nem jutalom, hogy a halasztott olimpián már indulhat, hanem egy vis maior helyzetben a jogszabályt maradéktalanul betartva így alakult. Teljesen egyetértek Witol Bankával, a WADA elnökével, hogy a sportolók nem választhatják meg, mikor legyenek eltiltva, és a doppingellenes szervezetek sem. Van, aki rosszul jár, és van, aki most szerencsésebb. Ilyen a sport. Ha a WADA olimpiai ciklusokban vagy pláne játékokban szeretne gondolkodni, ennek megfelelően kell módosítania a saját szabályozását, de tudomásunk szerint ez nincs napirenden. A nagyon nehéz és küzdelmes egészségügyi veszélyhelyzet esetén is be kell tartani a szabályokat! Ráadásul az egész versenysportot tekintve nem minden az olimpia, mi van a nem olimpiai sportágakkal? Az ezekben versenyzők ne induljanak a világjátékokon? Érdekes, ezt eddig még senki sem kifogásolta.”
(MK)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom