Sport

A csodadoktor és a varázsló

Labdarúgás. Magyarok a Feyenoordban, akik közül Dombi Richárdról még utcát is elneveztek

A rotterdami Feyenoord és a magyarok kapcsolata nagyon hasonlít a téma kapcsán kialakítható általános képre: honfitársaink közül eleinte edzők dolgoztak a klubnál, majd az elmúlt ötven évben következtek a játékosok.

A csodadoktor és a varázsló
Kiprich József, ezúttal zöld mezben
Fotó: MH

 
Dombi Richárd nevét nagy tiszteletben tartják a rotterdami Feyenoordnál. A kikötővárosban két éve még utcát is neveztek el róla (Richard Dombistraat). A Richard Kohn néven Bécsben született egykori osztrák válogatott, aki aztán az MTK futballistája lett, s magyarnak vallotta magát, 1935-ben került a nevét akkor még és egészen 1974-ig hivatalosan Feijenoordként használó holland klubhoz. Négy periódusban is dolgozott ott, 1935–1936-ban, 1937–1939-ben, végül pedig 1951–1952-ben és 1955–1956-ban. Kétszer, 1936-ban és 1938-ban is bajnok lett a csapattal, de nem csak ezért tisztelték, jóval megelőzte korát azzal, hogy gyógyította játékosai kisebb sérüléseit, izmaikat gyúrással karban tartotta, emiatt kapta a „Magyar csodadoktor” (De Hongaarse Wonderdokter) becenevet. A harmincas években, Dombi két edzői periódusa között is egy magyar edző, a pályafutása nagy részét Olaszországban töltő Molnár Ferenc irányította a csapatot (1936–1937).

Játékosként Ladinszky Attila került a magyarok közül elsőként a Feyenoordba. Az akkori szóhasználattal élve disszidálása után nyolc hónappal már játszott a rotterdami klubban, amely akkor a Bajnokcsapatok Európa-kupája és a Világkupa védőjeként a földkerekség első számú csapatának számított.

Őt a nyolcvanas évek két kiválósága, Róth Antal és Kiprich József követte. A szinte teljes hazai pályafutását a Pécsi MSC-ben töltő védő 1986 októberében 400 000 guldenért igazolt a Feyenoordhoz. A magyar játékosok közül addig csak Nyilasi Tiborért fizettek magasabb összeget. Kinti pályafutását sérülések árnyékolták be, 1990. december 3-án a PSV ellen, Romáriót fogva játszotta utolsó meccsét.

A tatabányai szélsőt máig legendaként tisztelik a De Kuijp környékén: 1989 és 1995 között 128 bajnoki mérkőzésen 53 gólt szerzett, legjobb idényében, az 1992–1993-asban, amelyben 25/18-as mutatót ért el, bajnok lett a Feyenoord. A magyar csatárral a soraiban négy Holland Kupát (1991, 1992, 1994, 1995) nyert a gárda, amely 1991–1992-ben csak idegenben szerzett kevesebb gólja miatt esett el a KEK-döntőtől. Beceneve „Hongaar tovenaar” (Magyar varázsló vagy Tovenaar van Tatabánya, Tatabányai varázsló) volt.

Két magyar tartozott még a Feyenoord kötelékébe: Petry Zsolt az 1997–1998-as idényben, a későbbi BL-győztes lengyel Jerzy Dudek mögött nem jutott szóhoz bajnoki mérkőzésen.
Az újpesti Simon Krisztián ellenben játszott nyolc bajnokit 2011 tavaszán, január 18-án az Ajax ellen debütált a holland élvonalban. Egyik akkori klubtársa, Wijnaldum BL-győztes lett tavaly  a Liverpoollal.

Kapcsolódó írásaink

Kuksi, Kocka, Katalónia

ĀLabdarúgás. A Barcelona magyarjai a mágneskezű kapustól a második ligából szerződtetett szélsőn át a legendás, BEK-döntős trióig – a sort egyelőre Vincze Ottó zárja

A tánctanár, akivel szárnyaltak a Sasok

ĀLabdarúgás. Az SL Benfica magyarjainak története Hertzka Lipóttól a rekorder Biri Jánoson és a többi bajnokcsináló edzőn át a tragikus sorsú Fehér Miklósig