Dél-koreai időtöltés vírusidőre: katonai szolgálat

Az egyik legérdekesebb információ, hogy a FIFA azt tervezi, hogy 23-ról 24 évre emeli a tokiói olimpia férfi futballtornáján szereplő játékosok korhatárát. (A nőknél nincsen korlátozás.) A lépés egyébként teljesen logikus lenne, hogy ne írjuk, evidencia. A férfi labdarúgás az olimpiai játékok egyetlen versenyszáma, ahol felső korhatárt határoztak meg, hogy ez jól van-e így, nyilván nem ezeknek a napoknak a kérdése, a miértre a legegyszerűbb válasz, hogy a FIFA a világ egyetlen sportági szövetsége, amely nem akar az olimpiával konkurenciát állítani saját világbajnokságának.

Csak 23 éven aluli játékosok vehetnek részt 1992 óta a tornán, Atlanta óta három túlkoros szerepeltetése is megengedett. Ez a kiegészítés marad Tokióra is, a korhatár emelését az indokolja, hogy így azok a futballisták szerepelhessenek a tornán, akik korábban kiharcolták a részvételt, akik az eredeti időpontban jogosultak lennének a játékra.

 A múlt hét második felében feltűnést keltett a hír, amely szerint a belga futball-liga – elsőként Európában – azt tervezi, hogy „lefújja” az idényt, s az aktuális állás szerint hirdet bajnokot.  

Hasonló ötlettel állt elő Marc Overmars, az Ajax sportigazgatója is, ami közel sem talált olyan egységes helyeslésre, mint egy határral délebbre. Valóban fura, hiszen 13 fordulóval a zárás előtt azonos pontszámmal áll az amszterdami sztárcsapat és az AZ. Overmars egykori edzője, Louis van Gaal – akinek utolsó hollandiai klubja edzőként éppen az alkmaari volt – nem kevesebbet állított az Algemeen Dagbladnak adott interjújában, mint hogy „vannak, akik előnyt akarnak húzni a koronavírus-járványból”. Hozzátette: „Huszonöt forduló után nem lehet bajnokot hirdetni, amikor az AZ Alkmaarnak ugyanannyi pontja van, mint az Ajaxnak. Az UEFA lehetőséget adott az idény meghosszabbítására.”

Angliában léptek egyet az érdekeltek a játékosok fizetéscsökkentéséről szóló megállapodás felé, ugyanakkor felvetődtek gondok is. A PFA, a Hivatásos Játékosok Szövetsége azt javasolta, hogy a klubok 30 százalékkal csökkentsék a játékosok fizetését a válság alatt, ugyanakkor a szakszervezet figyelmeztetett arra, hogy ez az 500 millió fontos bércsökkenés 200 millió font adóveszteséget jelentene az Egyesült Királyságnak. Ha nem tudják befejezni a PL-szezont, az 865 millió euró (760 millió font) veszteséget jelentene a kluboknak. Őrült összeg.

A FIFPro, a profi labdarúgók nemzetközi szakszervezete szerint nem jó megoldás az általános fizetéskurtítás. Jonas Baer-Hoffmann, a szervezet főtitkára szerint világszerte számos futballista alig kap többet országa átlagkereseténél, ezért nem engedheti meg magának, hogy csökkentsék a fizetését. „A legtöbb játékos csak annyit engedhet meg magának, mint bármely más munkavállaló, hiszen a jövedelmük nem abban a tartományban van, amit az emberek feltételeznek” – mondta.

Vannak extrém összegeket keresők. Az FC Barcelona és az Atlético Madrid játékosai a járvány időszakában csupán keresetük harminc, a Juventusnál a mintegy hetven százalékot kapják meg. A spanyol élvonalbeli klubok csapatkapitányai a hétvégén egymás között egyeztettek az elfogadható lépésekről.

Szergej Zsardeckij, a Fehérorosz Labdarúgó-szövetség főtitkára (az ország valaha volt legjobb futballistájának, Alekszandr Hlebnek a véleményéhez csatlakozva) úgy véli, jó a futballjuknak, hogy játszanak. Egyelőre nézők előtt, pedig már 350 megbetegedést regisztráltak az országban. Zsardeckij szerint minden szurkoló maga dönti el, hogy kimegy-e a meccsre, vagy nem.

Még egy fura történet: két Európában futballozó híres dél-koreai légiós, Szon Hung Min (Tottenham) és Ri Kang In (Valencia) „kihasználja” a futballélet a koronavírus-járvány miatt rendkívüli szünetét, s letölti hazájában a minimálisan kötelező, négyhetes katonai szolgálatát. A szolgálat ideje 21 hónap lenne, de a futballisták extra kedvezményt kaptak, miután megnyerték a 2018-as Ázsiai Játékokat.