Sport

Célkeresztben a felnőtt élvonal

Sportlövészet. Hammerl Soma két junior Eb-arannyal igazolta tehetségét

A szüleire ütött a sportlövő junior Európa-bajnok, akinek édesapja, az 1964-es tokiói olimpia bajnoka, a nemzet sportolója, Hammerl László, édesanyja pedig a világ- és Európa-bajnok Joó Éva. A Pilisszentkereszten lakó Hammerl Somával a digitális távoktatás után beszélgettünk.

Célkeresztben a felnőtt élvonal
A felnőtt élmezőny sincs már távol
Fotó: Hunshooting.hu

– Édesanyja kérte, délután hívjam, délelőtt a járvány miatt távoktatáson vesz részt. Tetszik?

– Meg kell szokni, nagyon más. Korábban reggel nyolcra bementem az iskolába, s ott tanári felügyelettel tanultunk, dolgozatot írtunk, feleltünk. Ebben a digitális rendszerben sokkal nagyobb a szabadságunk, de a felelősségünk is. Hiszen nagyrészt rajtunk múlik, mennyit tanulunk. Nekünk ez a kényszermegoldás nagyon rosszkor jött az érettségi előtt.

– Mit tud csinálni a festői környezetben lévő Pilisszentkereszten szabadidejében?

– Eddig reggel elmentem otthonról, és a pesti edzés után este jöttem haza. Most furcsa, hogy egész nap itthon vagyok, de nem unatkozom, mert a tanulás mellett erőnléti és lövőedzéseket is végzek. Ha pedig van egy kis időm, kimehetek futni vagy sétálni a közeli erdőbe.

– Ezek szerint a kertjükben is tud lövőedzéseket végezni?

– Lőterünk természetesen nincs, de egy olyan digitális berendezésünk van, amelynek segítségével tíz méterről célozhatok, s gép kijelzi, hogy hány körös lett volna a találatom. Ez nagyon jó a szinten tartáshoz.

– Gondolom örült, hogy a légfegyveres Európa-bajnokságot februárban még meg tudták rendezni Wrocławban.

– Ki gondolta volna akkor, hogy az lesz a legutóbbi versenyünk. Igen, nagyon szerencsés voltam, mert sokat készültem. De a sok edzésnek meglett az eredménye, a tízméteres puskás számban egyéniben és csapatban is aranyérmes lettem. Ez jó visszajelzés volt arra, hogy a befektetett munka nálunk is kamatozik.

– Előnyt vagy terhet jelent, hogy apja olimpiai, anyja világbajnok volt?

– Nagyon büszke vagyok a szüleim­re. A sportban elért sikereik kissé nyomasztanak ugyan, de sokkal jobban motiválnak. Én is hasonló eredményeket akarok elérni. Tudom, a mérce nagyon magas, de mindig is érdekeltek a kihívások.

– Édesanyja volt a nevelőedzője, három éve viszont klubot és edzőt is váltott. Miért?

– A sportlövészetet nem a szüleim, hanem én választottam. Kipróbáltam, s nagyon megtetszett. Édesanyám lett a nevelőedzőm a Honvédban. Egy idő után azonban úgy éreztük, hogy nálunk ez a megoldás nem harmonikus. Ezért közösen döntöttünk úgy, átigazolok az UTE-ba, ahol Kissné Oroszi Edit lett az edzőm. Hogy jól döntöttünk, azt a fejlődésem, az eredményeim is igazolják.

– A ringben egyértelmű, ki az ellenfél. A lőállás magányában kit kell legyőzni?

– A kívülálló számára unalmasnak tűnő lövészet belülről nagyon izgalmas, összetett, technikai sportág. Verseny alatt rendkívül sok mindenre kell figyelni, s minden mozdulatnak az eredményt befolyásoló hatása van. Talán a legnehezebb a külső körülményeket kizárni. A lőállásban a legnagyobb ellenfelem saját magam. Éppen ezért nagyon élvezetes, de nehéz sportág is.

– Tizennyolc évesen mennyire van távol a teljesítménye a felnőtt élmezőnytől?

– Van még miért edzenem. Például ötven méteren, sportpuska összetettben 1189 a világcsúcs, az egyéni rekordom 1173 kör. Hazai felnőtt versenyeken már indultam, csapatban nyertem bajnokságot is. Megcélzom a nemzetközi élmezőnyt, s 2024-ben szeretnék indulni a párizsi olimpián.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom