Sport

A tánctanár, akivel szárnyaltak a Sasok

Labdarúgás. Az SL Benfica magyarjainak története Hertzka Lipóttól a rekorder Biri Jánoson és a többi bajnokcsináló edzőn át a tragikus sorsú Fehér Miklósig

A futball világát a 21. században követni kezdők talán Fehér Miklós tragédiájában látják a magyarok és a lisszaboni Benfica közös történetét. Ám a 20. században edzőink temérdek dicsőséget szereztek a magyarságnak a Sasoknál.

A tánctanár,  akivel  szárnyaltak  a Sasok
Guttmann Béla Bécsben a Benfica játékosaival. Bal kezénél a fiatal Eusébio
Fotó: MH

Immár több mint másfél évtizede, hogy Fehér Miklós, az egykori válogatott csatár, aki portugáliai pályafutása során viselte az FC Porto, a Salgueiros és a Sporting Braga mezét is, 2002 és 2004 között 28 bajnoki találkozón viselte a Benfica mezét. A tragédiába torkolló, guimarãesi mérkőzésen, 2004. január 25-én utoljára. A 60. percben állt be a helyi csapat elleni találkozón, az utolsó percekben sárga lapot kapott, majd összegörnyedt, összeesett. Újraélesztették, kórházba vitték, de nem sokkal éjfél előtt elhunyt. Tiszteletére a Benfica óriási küldöttséggel képviseltette magát a győri temetésen, mezét visszavonultatták, emlékére szobrot emeltek, amely a klub stadionjában látható.

A Benfica még egy magyarnak állíttatott szobrot: Guttmann Bélának. Annak az edzőnek, aki Európa trónjára ültette a klubot, s akinek átka – a hiedelmek szerint – még ma is hat. Amikor egy különprémiumról szóló tárgyaláson Guttmann nem kapta meg azt, amit kért, azt mondta, elmegy, de a klub száz évig nem fog nemzetközi kupát nyerni. Azóta nyolc nemzetközi kupadöntőt veszített már a Benfica…

Guttmann Béla, aki eredeti szakmája szerint tánctanár volt, óriási legenda a lisszaboni klubnál, az ő korszakában teljesült Maurício Vieira de Brito elnök álma: olyan magasságba emelkedett az egyébként akkor már az afrikai gyarmatokról származó játékosokra építkező gárda, amilyenben korábban csak a Real Madrid járt. Amikor a Portóéról átült a lisszaboni klub kispadjára, felettébb magas igényekkel jelezte, hogy aki a világ egyik legdrágább edzőjét akarja, annak áldoznia is kell rá.

A Benfica végül hajlandó volt teljesíteni Guttmann feltételeit: a magyar edző évi 400 000 escudós fizetést kért, valamint extra prémiumokat. A portugál futballban korábban soha nem látott, de a teljes európaiban is elképesztően magas összegeket kért, a bajnoki címért 150 000, a kupagyőzelemért 50 000, a nemzetközi kupasikerért 200 000 escudót alkudott ki. Utóbbit úgy, hogy első szezonjában még nem is szerepelt a Benfica a BEK-ben! Guttmann 1959 és 1966 között, két részletben (1959–1962, 1965–1966), két BEK-et, két bajnoki címet és egy országos kupát nyert a piros-fehérekkel, 162 mérkőzéséből 113-at megnyert.

Vele együtt hat (!) honfitársunk nyert bajnoki címet a Benficával, Hertzka Lipót (1936–1939, 1947–1948) kétszer, Biri János (1939–1947) háromszor, Czeizler Lajos (1963–1964), a temesvári származású Schwartz Elek (1964–1965), valamint Baróti Lajos (1980–1982) egyszer-egyszer diadalmaskodott a csapatával. Biri három, Czeizler és Baróti, valamint az eddigi utolsó magyar vezetőedző, Csernai Pál (1984–1985) egy-egy országos kupagyőzelmet szerzett.

Közülük külön is érdemes kiemelni az egykori válogatott kapust, Biri Jánost. Edzőként legnagyobb sikereit a Benficával érte el, 1939 és 1947 között hat fontos titulust szerzett a Sasokkal. 272 mérkőzéséből 194-et megnyert. Hetvenöt éven keresztül senki sem dirigálta nála több mérkőzésen a Benficát, sőt senki nem nyert nála több mérkőzést a piros-fehérekkel, 2014-ben döntötte meg a csúcsát Jorge Jesus. Ám még mindig övé a legjobb győzelmi mutató azok között, akik legalább tíz mérkőzésen irányították a Benficát.

A teljes képhez tartozik: az utóbbi években a fiatal Csoboth Kevin is a klub tagja – első csapatbeli bemutatkozására még várni kell.

Kapcsolódó írásaink

Nyers gólerő

ĀLabdarúgás. A milánói Internazionale magyarjainak története a Meazzát felfedező Weisz Árpádtól a gólkirály „Stefanón” át Filkor Attiláig