Sport
A remek idénykezdés után Szabó Tünde sikeres olimpiai szereplésre számít
A magyar kormány minden feltételt biztosít sportolóinknak és edzőiknek a zavartalan és eredményes felkészüléshez a tokiói nyári játékokra

– Rendhagyó módon ne a kirakattal, az élsporttal kezdjük a beszélgetést, hanem ami mögötte van, az utánpótlással. Miért akarják több sportágban kiépíteni, bővíteni az államilag elismert akkreditált sportakadémiákat, amikor ez a rendszer a labdarúgásban jelentős fejlődést nem okozott.
– Korai lenne mérleget vonni a sportakadémiák hatékonyságáról, mert amíg egy hat-nyolc éves fiatal eljut a felnőtt élmezőnybe tizenkettő-tizennégy év is eltelik. A bővítés célja, hogy a legtehetségesebb fiatalok felkészítéséhez minden feltétel adott legyen, a korszerű sporteszközöktől kezdve a kiváló edzőgárdáig. Így a sportakadémiák átfogóan tudnak gondoskodni a fiatal sportolók felkészítéséről, versenyeztetéséről. Labdarúgásban tíz, kézilabdában hat, kosárlabdában négy, tehát összesen húsz sportakadémiával kötöttünk keretmegállapodást, amelynek következtében ezek az utánpótlás-nevelő műhelyek államilag elismert sportakadémiákként folytatják tevékenységüket.
– Két hazai rendezésű Európa-bajnoksággal kezdődött az idény. Milyen visszhangja és szakmai haszna volt a vízilabda és a rövidpályás gyorskorcsolya Eb-nek?
– A minden szempontból sikeres kontinensbajnokságokon tapasztalhattam, hogy a hazai nemzetközi versenyek gazdasági, turisztikai és az országimázs pozitív hatásain kívül sportszakmai szempontból is kiemelkedő események voltak. A fiatalok szurkolhattak vízilabdázóinknak, korcsolyázóinknak, testközelből láthatták példaképeiket, és az átélt izgalmak, sikerek jelentős hatással vannak az adott sportágak népszerűségére, az utánpótlásbázis szélesedésére. Fantasztikus élmény volt számomra is átélni férfi vízilabda-válogatottunk győzelmét, a lányok sikerét a bronzmeccsen a Duna Arénában. Mindkét nemzetközi szövetségtől nagyon sok elismerő, pozitív visszajelzést kaptunk a rendezésért. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az elmúlt évek sportlétesítmény-fejlesztéseinek köszönhetően épült ki olyan sportinfrastruktúra hazánkban, ami lehetővé teszi, hogy ilyen kiemelt nemzetközi versenyeket rendezzünk.
– A következő jelentős nemzetközi esemény a tenisz Fed-kupa döntője lesz a Papp László Sportarénában. A szervezést nem befolyásolhatja, hogy személyi változások történtek a Magyar Tenisz Szövetség vezetésében?
– Nem befolyásolja, mert a Fed-kupa szervezését a Magyar Tenisz Szövetség közreműködése és szakmai támogatása mellett a nagy tapasztalattal rendelkező Nemzeti Sportügynökség végzi. A női teniszezők csapat-világbajnokságán tizenkét válogatott indul, s a szervezők mindent megtesznek azért, hogy a sportág hazai szerelmeseinek felejthetetlen élményben legyen részük, hiszen hazai pályán szurkolhatunk a Babos Tímea vezette magyar csapatnak, valamint a világranglista éllovasainak.
– Valóban több száz millió forint kártérítést kell fizetni a februárban elmaradt budapesti WTA-tornáért? S ki fogja ezt kifizetni?
– Mi azt a tájékoztatást kaptuk a Magyar Tenisz Szövetségtől, hogy a korábbi három évre szóló szerződés tavaly lejárt, és nem került meghosszabbításra. Ennek megfelelően a februárban elmaradt WTA-tornának nincs anyagi következménye.
– Május 11-én kezdődik Budapesten az úszó Európa-bajnokság, amely előtt az európai szövetség tisztújító kongresszust tart, amelyen megválaszthatják alelnöknek. Az államtitkári, országgyűlési képviselői tisztsége mellett jut majd ideje az úszósportra is?
– Két tisztségre jelölt a Magyar Úszó Szövetség, a végrehajtó bizottság tagjának és alelnöknek, ami nagy megtiszteltetés számomra. Sportállamtitkári pozíciómmal nem összeférhetetlen a jelölés, sőt a két tisztség erősíti egymást, ezáltal pedig a magyar sportdiplomáciát is csak erősíteni fogom azzal, ha májustól Magyarországot képviselhetem a LEN büróban. Volt úszóként azonban nemcsak a sportágamért, hanem a többi vizes szakágért, köztük a hazánkban nagyon népszerű vízilabdáért is dolgozhatom.
– Az ez évi költségvetésben egymilliárd forint többlettámogatás áll rendelkezésre a tokiói olimpiára való felkészülésre. Miért volt szükség erre, s mire költhetik ezt a támogatást a sportszövetségek?
– Az olimpiai kvalifikációs nemzetközi versenyek miatt már az előző esztendő is jelentős volt, az olimpia éve pedig mindig kiemelt időszak. Júniusig zajlanak az olimpiai kvalifikációs versenyek, tornák, amelyeken a részvétel jelentős kiadással jár. A július végi olimpián a szabadtéri versenyek sportolóink számára szokatlan időjárási körülmények között zajlanak majd, amire fel kell készülniük. Ezért ebből a plusztámogatásból a kormány minden feltételt biztosít ahhoz, hogy sportolóink majd elérhessék céljukat Tokióban. Felmértük a szövetségek igényeit, s ezt az összeget a felkészülésre és kiutazásra fordíthatják, hogy az olimpikonok a legjobb formájukban versenyezzenek.
– Eddig több mint hetven sportolónk szerzett indulási jogot a tokiói olimpiára. Elérhető lesz a tervezett 160 fős csapat?
– Bízom abban, hogy Rióhoz hasonlóan népes küldöttséggel utazhatunk Tokióba. A létszámot jelentősen befolyásolhatja a csapatsportágak kvalifikációja. A férfi vízilabda-válogatott már Eb-győzelmével kivívta a szereplést, s reméljük, ez a női csapatunknak is sikerül az olimpiai selejtező tornán. A női kézilabda-válogatott pedig március 20-tól Győrben, a hazai közönség támogatásával küzdhet a részvételért. Több sportágban csak júniusban zárul a szintteljesítés, így csak ezután alakul ki a végleges csapat.
– A tavalyi eredmények után milyen szereplést vár Tokióban?– A magyar sport rendkívül sikeres évet zárt 2019-ben, amely után bizakodva tekinthetünk Tokió felé. Örvendetes, hogy a 2013-ban elindított utánpótlásprogramokban részt vevő fiatalok közül többen már kivívták az részvételt, sőt sikeresen is szerepelhetnek. A Jövő bajnokai programban feltűnt úszó, Milák Kristóf tavaly világcsúccsal nyert aranyérmet, és az ifjúsági olimpiai bajnok, Késely Ajna a felnőttek mezőnyében is sikeres lehet. De említhetem a párbajtőröző Siklósi Gergelyt, aki huszonegy, a kajakos Kopasz Bálintot, aki huszonkét évesen lett világbajnok. Tehát a többszörös olimpiai bajnok Hosszú Katinka, Kozák Danuta, Szilágyi Áron mellett sok fiatalabb versenyzőnk is már Tokióban bizonyíthat. Éppen ezért remélem, hogy a négy éve nyert tizenöt éremnél sportolóink többet szereznek. S nagyon bízunk abban, hogy a koronavírus nem veszélyezteti majd a nyári játékok megrendezését.