Vindics Balázs megcélozza Tokiót

– Úgy láttam, készült a rekordjavításra, mert négyszáz méterig klubtársa, Vörös Márk remek iramot diktált.

– Jó idővel szerettem volna bajnokságot nyerni, mivel két fedett pályán elért eredmény is beleszámít az olimpiára válogató rangsorba. Ezt segítette a klubtárs és az is, hogy erős volt a mezőny, a mögöttem célba érkező Kazi Tamás és Pápai Márton is egyéni csúcsot futott.

– Hogyan választotta éppen ezt a nehéz és hazánkban nem kifejezetten sikeres szakágat, a kö­zép-távfutást?

– Édesapám is atléta volt, így gyerekkorom óta jártunk futóversenyekre. De a rendszeres edzéseket tizenhárom éves koromban kezdtem el az Újpestben, mivel Káposztásmegyeren lakunk. A nevelőedzőm Csoma Ferenc lett, először hosszabb távokon indultam, de aztán az eredmények azt mutatták, hogy középtávon lehetek eredményes.

– Kiugró tehetség volt, vagy lassan érő típus?

– Inkább az utóbbi. A korosztályos versenyeken először a középmezőnyben végeztem, majd fokozatosan javultak az eredményeim. Húszéves voltam, amikor először végeztem dobogós helyen az utánpótlás-bajnokságon.

– Három éve került Zemen János csoportjába. Miben változott azóta a felkészülése?

– Más jellegűek az edzéseim. A heti egy hosszú futás mellett sok gyorsító munkát végzünk, pihenőkkel. Ennek hatására sikerült 1:47 percen belül futnom a nyolcszáz métert, és tavaly 1:46.63-as időmmel kivívtam az idei Európa-bajnokságon való indulást. A hétvégén elért eredményemmel teljesítettem a fedett pályás világbajnokság szintjét, de a koronavírus miatt a vb-t elhalasztották egy évvel.

– Mennyi esélye van arra, hogy kiharcolja az olimpiai részvételt?

– Mi mindent megteszünk ezért. A szint nagyon magas, 1:45.2 perc, de a raglista alapján be lehet kerülni a negyvennyolc induló közé 800 méteren. Most rövid pihenő és alapozás után májusban kezdem el a szabadtéri versenyzést. A cél az, hogy megjavítsam az egyéni csúcsomat, ezzel közelebb kerülnék Tokióhoz.