Nem kell tovább trükközni

A Magyar Kupa kapcsán az elnökség arról döntött, minden körben egy mérkőzésen dől el a továbbjutás, minden esetben, ha van ilyen, az alacsonyabb osztályú csapat a pályaválasztó. Döntetlen esetén hosszabbítás, szükség esetén tizenegyespárbaj dönt a továbbjutásról. Azonos osztálybelieknél az dönthet, hogy addig melyik csapat volt kevesebbszer pályaválasztó. A döntő helyszíne a jövőben a Puskás Aréna lesz. Néhány megjegyzés a tervezethez:
a kupadöntőt állandó helyszínen rendezik, például, Franciaországban, Angliában vagy Németországban, s többnyire periódusonként állandó volt a helyszíne itthon is, a Népstadion megnyitása után 1979-ig, majd 2011-től 2014-ig, valamint a legutóbbi időben, a Groupama Aréna megnyitása óta. Angliá­ban már az elődöntők is semleges pályán zajlanak – talán ezt érdemes lenne a jövőben nálunk is megfontolni. Más kérdés, hogy az NB I. mostani szezonjában több az idegenbeli győzelem, mint a hazai.

Fontos változást jelent, hogy maxi­málják a bajnoki idényben pályára küldhető játékosok számát. Minden csapat huszonötös kerettel kezdheti a bajnokságot, ezen a tizenegyedik és a huszonkettedik forduló után lesz mód változatni. További kiegészítés, hogy lehet „cserélni” új játékos szerződtetése esetén (jellemzően az átigazolási időszakban) is, de ennek feltétele, hogy valaki kikerüljön a keretből, ha fel van töltve a huszonötös létszám.

Több helyen megjelent már, hogy bértömeg-szabályozásra is sor kerül. Ezt hibás lenne az amerikai major sportágakban ismert fizetési sapkával összekeverni, továbbra sincsen szó arról, hogy minden, az élvonalban szereplő klub azonos összeget fordíthatna a játékosok, illetve a stáb javadalmazására. A szabály lényege, hogy a sportágon belülről származó bevételek hetven százaléka lesz bérköltségként felhasználható – de nyilvánvalóan az a klub, amelynek nagyobbak a bevételei, arányosan többet fordíthat majd erre a célra, mint amelyiknek kevesebb.

Érdekes változatást ígér, hogy eltörli az MLSZ a légiós-korlátozást, amely a 2019–2020-as idényben tízben maximálta a felnőtt csapatnál versenyengedéllyel rendelkező külföldi labdarúgók számát. A mostani változtatás elviekben lehetőséget ad arra, hogy mind a huszonöt játékos külföldi legyen egy csapatban – ugyanakkor ez közel sem életszerű. Tekintve, hogy a külföldi játékosok javadalmazása általában magasabb, mint a magyaroké, egyáltalán nem áll a kluboknak érdekükben a mostani helyzethez képest több légióst alkalmazni. Ugyanakkor tény, hogy akadnak klubok, amelyekben alig-alig bukkan fel légiós (hagyományosan ilyen a Paks), ellenben a Ferencvárosban a mostani bajnokságban eddig tizenhat külföldi(nek vélt) lépett pályára, természetesen közülük nem mindenki rendelkezett azonos időben versenyengedéllyel. A szabály természetesen minden egyesületre vonatkozik, ezért a Ferencváros mostani keretének névsorából arra következtethetünk, hogy olyan is magyarnak számít, akiről nem is gondolnánk… S legalább három ilyen futballistának kell ilyennek lennie…

Az MLSZ az élvonalbeli klubok esetében a normatív támogatáson felül többletpénzt biztosít a 21 éven aluli magyar játékosok szerepeltetéséért, ezt az összeget azonban jelentősen befolyásolja majd az eredményesség.

Az NB II.-ben továbbra sem szerződtethető külföldi játékos.