Sport

Hatalmas lökést adhat a magyar atlétikának a hazai világbajnokság

Atlétika. Az elhalasztott nancsingi vb helyett Márton Anita a dobó-Európa-kupán indul– Tizennyolc fős olimpiai csapatban reménykedünk Tokióban

Nehéz vizsgák előtt áll a magyar atlétika ebben az évben, a tokiói olimpia után Párizsban Európa-bajnokságot rendeznek. A jelen nehéz­ségeiről és a budapesti 2023-as világbajnokság hatásáról beszélgettünk Kámán Bálinttal, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) sportszakmai igazgatójával.

Hatalmas lökést adhat a magyar atlétikának a hazai világbajnokság
A Magyar Atlétikai Szövetség a sportolók menedzselését és a sportági fejlesztés koordinálását bízta a volt atléta Kámán Bálintra
Fotó: Magyar Atlétikai Szövetség

­– Szinte a futópályáról került az igazgatói székbe két éve.

– Azért nem szöges cipőben jöttem a szövetségbe. A Testnevelési Egyetem elvégzését követően sportági utánpótlás-vezető voltam a Magyar Olimpiai Bizottságnál, szövetségi koordinátor a Magyar Edzők Társaságánál, majd a sportállamtitkárságon is dolgoztam. Kissé váratlanul ért a szövetség felkérése, de örömmel mondtam igent, hiszen a szeretett sportágamért dolgozhatok.

– Mi a különbség a szövetségi kapitány és a sportszakmai igazgató feladata között? Korábban a legeredményesebb edzők, például Fejes Zoltán, Bakai József lehettek szövetségi kapitányok.

– Azóta a válogatott keret központi felkészülése megszűnt, a legjobbak a szakosztályaikban készülnek, még a külföldi edzőtáborozások is legtöbbször egyénileg történnek. A sportszakmai igazgató feladta a legjobb utánpótláskorú és felnőtt atléták menedzselése, a sportági fejlesztések koordinálása. A szakági vezetőedzők véleményét kikérve állítom össze a válogatott csapatot, de nem én mondom meg Márton Anitának, hogyan melegítsen be egy világversenyen.

– Hogyan tudja segíteni a versenyeztetését annak az öt atlétánknak, akik indultak volna márciusban a nancsingi fedettpályás világbajnokságon, amelyet a koronavírus miatt egy évvel elhalasztottak?

– A halasztás nem jött jól, de a Kínából érkező hírek hallatán számítani lehetett rá. A súlylökő Márton Anita címvédésre készült, ehelyett most a dobó-Európa-kupán indul. A távolugró Nguyen Anasztázia, és a három gátas, Szűcs Valdó, Kerekes Gréta és Kozák Luca nemzetközi versenyeken indul, de rövidebb lesz a fedettpályás idényük.

– Atlétáink nem állnak jól kvótaszerzésben, még csak öt versenyzőnk teljesítette az olimpiai szintet.

– Jelentősen megváltozott a kvalifikációs rendszer, de a megemelt szintek mellett a világranglista alapján is lehet olimpiai kvótát szerezni. Hasonló hibrid válogatási rendszer alapján a tavalyi dohai világbajnokságon tizennyolc atlétánk indulhatott, ezt a létszámot szeretnénk elérni Tokióban is. Gyaloglásban és maratoni futásban jelentősen csökkentették az indulói létszámot, pedig Rióban a leghosszabb távon öt futónk rajtolhatott.

– Az elmúlt évtizedben a sokszorosára nőtt állami támogatás és fejlesztési programok hatására jelentősen emelkedett az igazolt atléták száma. Mikor jelentkezik ez az eredményességben?

– Ez bonyolult. Először is, az atlétika nem a tinédzserek sportja, általában a versenyzők 28–32 évesen érik el a legjobb eredményeiket. Az elmúlt években feltűnt tehetségek csak négy-öt év múlva juthatnak a felnőtt nemzetközi élmezőnybe. De nem elég a tehetségeket kiválasztani és korosztályuk európai élmezőnyébe vezetni, meg is kell őket tartani az atlétikának. S ez nagyon nehéz. Ahhoz, hogy hazánkban egy versenyző az atlétikából meg tudjon élni, világbajnoki döntősnek, érmesnek kell lennie. A látvány- és csapatsportok TAO támogatásával az egyéni sportágak hátrányba kerültek, a szakosztályok és atléták is nehezen tudnak szponzort szerezni.

– Mit jelenthet a magyar atlétikának, hogy 2023-ban Budapesten rendezik a világbajnokságot?

– Sok mindent! A hazai élmezőny számára óriási motivációt nyújt. Emlékszem, a rendezési jog elnyeréskor az edzésen az atléták arról beszélgettek, hány évesek lesznek, s mennyit fejlődhetnek addig. Ha felépül az új stadion, a magyar atlétikának végre lesz egy korszerű otthona Budapesten. Emellett a világbajnokság óriási reklámja lehet ennek a fantasztikus sportágnak, amely jelenleg árnyékban van hazánkban. A vb haszna ilyen szempontból is  felbecsülhetetlen.

Kapcsolódó írásaink

Csúcsformában a rúdugrók

ĀAtlétika. A fedett pályás versenysorozatot sokan csupán felkészülési állomásnak tartják az olimpia évében, de a közönséggel együtt örülnek a téli versengésnek

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom