Sport

Akin nem fogott az idő

Torna. A 99 év alatt sok csoda történt Keleti Ágnessel, aki harmincöt éves korában tette fel a koronát pályafutására

Egy olimpiai bajnok három élete címmel írt önéletrajzi könyvének címe is jól példázza, hogy Keleti Ágnes élete kész regény. Az ötszörös olimpiai bajnok, minden idők legeredményesebb magyar tornász­nője tegnap ünnepelte 99. születésnapját.

Akin nem fogott az idő
Sose szűnt meg a sportot szeretni, mindig hangoztatta, hogy testmozgás nélkül nem érdemes élni
Fotó: AFP/Kőhalmi Péter

Keleti Ágnest csodálatosan kemény fából faragták. Ez persze kis képzavar, a nyári olimpiák legidősebb aranyérmesének hajlékonysága mindig is lenyűgöző volt: négy éve, a kilencvenötödik születésnapján különösebb bemelegítés nélkül is tökéletes angol spárgát csinált, a csarnokban edző tornászpalánták és a fotósok legnagyobb örömére. Ő már csak ilyen. Életigenlő, talpraesett, sportágát és hazáját szerető, szolgáló teremtés. Klein Ágnes néven látta meg a napvilágot 1921. január 9-én Budapesten, családja később Keletire magyarosított. Tizennyolc évesen válogatott, 1940-ben magyar bajnok lett, majd zsidó származása miatt pár év szilencium következett. A német megszállást Juhász Piroska néven Szalkszentmártonban vészelte át, ahol rendszeresen futott, mert tudta, hogy mindenek ellenére nagy tornász lesz belőle. Édesapja és több családtagja is az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg, édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről az MTI adatbankja szerint.

A második világháború után több klubban versenyzett, elvégezte a Testnevelési Főiskolát, amelynek tanára lett, 1947 és 1956 között negyvenhatszoros magyar bajnok, 1949-ben a főiskolai vébén négy aranyérmet szerzett, 1954-ben a római vébén két szeren nyert. Első olimpiáján, 1948-ban Londonban az edzésen bokaszalag-szakadást szenvedett, nem állhatott rajthoz, négy évvel később Helsinkiben, 31 évesen (!) talajon aranyérmes lett, ezt a címet 1956-ban Melbourne-­ben megvédte, sőt gerendán és felemás korláton, valamint kéziszercsapatban is győzött. Tíz olimpiai érmével (ebből öt arany) minden idők legeredményesebb magyar sportolónője, nála csak a vívó Gerevich Aladár gyűjteménye volt szebb (tíz éremből hét arany).  

Az olimpiáról nem jött haza, Izraelben telepedett le, ahol férjhez ment egy ottani magyarhoz, és két fia született. A rendszerváltozás óta rendszeresen hazalátogat, s mivel a fiai jelenleg Budapesten élnek, főleg itt lakik. Hetvenöt éves koráig aktívan dolgozott, tanított, edzősködött, zsűrizett.

Kitüntetéseit szinte lehetetlenség számba venni, 1995-ben MOB olimpiai aranygyűrűt, majd 2003-ban MOB érdemérmet kapott, 2004-ben kiérdemelte a Nemzet sportolója címet, 2015-ben pedig Prima Primissima díjjal honorálták életútját.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom