Sport

Fekete-fehér táblán is színesen

Sakk. Magyarországon a labdarúgást követően ennek a sportágnak van a legtöbb versenyzője, szerepe a magyar köznevelésben folyamatosan növekszik

A legjobbaknak ott a helyük a válogatottban, de erről meg kell győzni őket. És nem ez az egyetlen teendője a Magyar Sakkszövetség fél éve megválasztott elnökének, Szabó Lászlónak, aki a lapunknak adott interjúban a budapesti sakkolimpia esélyeit is taglalta.

Fekete-fehér táblán is színesen
Szabó László szerint a sakk nemcsak sikk, de színesebb is, mint gondolnánk
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

– A sakkszövetség májusi közgyűlésén, amelyen megválasztották, programbeszédét a sakktábla mezőihez igazodva hatvannégy pontban foglalta össze. Az elmúlt hat hónap mire volt elegendő?

– A legfontosabb, hogy a lelkesedésem egy fikarcnyit sem hagyott alább, sőt, de azért itt legalább másfél–két évi üresjáratot, nihilt kellett pótolni. És ennek voltak adminisztratív, pénzügyi, sportszakmai és személyes részei is. Nem állítom, hogy kint van a fejünk teljes egészében a vízből, de egy csomó dolgot rendbe raktunk. Nyilván ahhoz, hogy az állami támogatásnak egy sokkal nagyobb nagyságrendjére számíthassunk, előbb rendet kell tenni. Úgy látom, jó elnökséget sikerült összerakni, a magyar sakktársadalom rezonált az eléjük tárt elképzelésekre és az együttműködő partnerekkel – kormányzat, főváros, támogatók – inspiráló párbeszédben vagyunk.

– Az elképzelései termékeny talajra hulltak, hiszen a Polgár Judit–féle budapesti világsakkfesztivál ötödik alkalommal is sikeres volt, az eseményen a sportág legnagyobbjai is tiszteletüket tették, köztük a nemzetközi szövetség elnöke, Arkagyij Dvorkovics, és a gyerekek számára kiírt Sakkpalota kupa több tízezer gyereket vonzott.

– Magyarországon a futball után a sakk az a sportág, amelyben a legtöbben, mintegy huszonkétezren versenyeznek vagy szabadidősportként űzik. Egy évben közel hatezer versenyengedélyt adunk ki, mondjuk úgy, ők azok, akik „profik”. Ráadásul a sakk a magyar köznevelésben az egyik legjelentősebb szerepet játssza. Most mérjük fel pontosan, de úgy számoljuk, körülbelül öt–hatszáz olyan óvoda és iskola van, ahol a sakk – kötelezően vagy szabadon választhatóan – ott van az órarendben. Tehát, ha van az iskolavezetésben késztetés, és ha van hozzá alkalmas, lelkes pedagógus, akkor az intézmény a sakkot be tudja építeni a tantervébe. Az elmúlt időszakban a teljes magyar oktatás–irányítási rendszert végig roadshow–ztam és mindenkit rávettem, hogy működjünk együtt abban, hogy az oktatásban még hangsúlyosabb szerepet kapjon a sakk. Az egyik lehetőség Polgár Judit módszere, ő azt mondja, a sakk jó eszköz arra, hogy minden mást, matematikát, de akár földrajzot vagy idegen nyelveket a sakkon keresztül lehessen megtanítani. Más tantervek magát a játékot tanítják. Vagyis a sakk iskolai megalapozásának lehetőségeivel nincs semmi baj.

– Hol tartanak a 2024–es budapesti sakkolimpia előkészületei?

– Szeptemberben nálunk tartotta a nemzetközi szövetség, a FIDE az elnökségi ülését, sőt az elnök azóta még egyszer járt a fővárosban. Prezentáltuk a magyar elképzeléseket, megmutattuk Budapestet Dunástól, szállodástól, közlekedési lehetőségeivel, éttermeivel, jó boraival. Azóta is masszív sportdiplomá­ciai nyomulásban vagyunk, járom az európai és nem európai sakkszövetségeket, kellenek a támogatók, akik elmondják, a magyarok megérdemlik, hogy sakkolimpiát rendezhessenek. Május elseje a pályázat beadási határideje. Abban maradtam a főpolgármester úrral, aki nyitott a sakkolimpia iránt, hogy létrehozunk egy védnöki testületet, amelyik követi és segíti a pályázatírást és azt is remélem, hogy a fővárosi közgyűlés egyhangú határozatával támogatni fogja a budapesti sakkolimpia megrendezését. Nem játszik a kezünkre, hogy a FIDE – érthetően – a sakkolimpiával is szeretne globalizálódni. Hallok távol–keleti és latin–amerikai sakkolimpiai helyszínjelöltekről, de bízom benne, hogy a nemzetközi sakkcsalád nem most, a számunkra megnyíló lehetőség idején dönt úgy, hogy elviszi Európából az eseményt.

– Programbeszédében azt is mondta, hogy a sakk élvonala is menedzselésre szorul. Tény, hogy a válogatottat nem erősítették az utóbbi időszakban a legjobbjaink, Lékó, Rapport, Almási.

– Kétségtelenül vannak problémáink a válogatottal, aminek az okai abban gyökereznek, hogy a Magyar Sakkszövetség az elmúlt években a legjobbak számára nem mutatott elég vonzó perspektívát, miközben minden játékosnak menedzselnie kell az egyéni karrierjét is. Az nem elég, hogy azt mondjuk nekik, légy válogatott, hiszen magyar vagy… Az idei Európa–bajnokságon különösen a férfi csapatunk szerepelt gyengén, huszonhatodikak lettek, ami messze a tudásuk alatti, noha Berkes Ferenc az egész torna legjobbja volt, de összességében mégis csalódást keltő volt a viadal. És tény, hogy Rapport Richárd, Lékó Péter, Almási Zoltán nem vállalták a válogatottságot. Ezen változtatni szeretnék. Az elmúlt időszakban mindhármukkal beszélgetést kezdeményeztem, és immár közösen dolgozunk rajta, hogy az ő boldogulásukat is szolgálja, ha a nemzeti válogatottban sakkoznak.

– Túl a magyar sakkon milyen változások előtt áll a sportág?

– Az online sakk iszonyatos térhódítása látszik, de a korlátokat rendbe kell tenni. Megoldandó az ilyen játékok tisztességének a kérdése, vagyis az, hogy minden játékos biztos lehessen abban, hogy a másik nem vesz igénybe extra segítséget, három–négy számítógépet, szekundánst. Ma már a mesterséges intelligencia képes felügyelni az online versenyeket és a világ legjobb játékosai is aláírják azt a nyilatkozatot, hogy ha a program a játék elemzése közben arra jutna, hogy ő külső segítséget vesz igénybe, akkor kizárják a játékból. A hagyományos sakk is őrületes nézettséget produkál, persze nem az ötcsillagos bálterem asztalai mellett kuporogva, ahhoz túlságosan lassú a játék, de tévés közvetítéseket meghazudtoló, tízmilliós online követései vannak a nemzetközi tornák fordulóinak. Minden egyes tábla követhető, sőt, a néző okosabb, mint a játékos, mert a weblapokon egy sakkszámítógép elemzi az állásokat és azonnal kidobja, mik lennének a helyes továbblépési irányok, egy másik „ablakban” pedig ott ül egy szpíker meg egy volt nagy játékos, akik élő szóban elemzik az egyes partikat, csemegéznek a valóságban egymással szemben ülő sakkozók táblaállá­saiból. És még ezer módja van, hogy hogyan lehet ezt izgalmassá tenni… A sakkolimpián ezer táblán játszanak egy időben, annak online elérése százmilliós lenne a világban. Az ugyan nem igaz, hogy a versenyzőkön kívül egy lélek sem lesz a versenyeken, de az igazi nézettséget a virtuális térben kell keresni. A sakk egyre zárkózik fel az élmény világához. Érdemes ránézni a followchess alkalmazásra, sok tucatnyi verseny több száz játszmájának menetét lehet rajta követni élőben. Lenyűgöző.

– Akkor olyan nagy baj nincs azzal a szlogennel, hogy a sakk legyen sikk.

– Nincs, de van jobb. A sakkolimpia és a szövetségünk jelmondata 2020–tól úgy fog szólni, sakk: színesebb, mint gondolná.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom