Vlagyimir Putyin az Olimpiai Chartával ellentétesnek tartja a kollektív büntetést

A szigorú kollektív büntetést azért kapták az oroszok, mert az akkreditációjától 2015-ben megfosztott moszkvai doppingellenőrző laborban az év elején hamis bizonyítékokat gyártottak, és pozitív teszteredményeket semmisítettek meg. A négy évvel ezelőtti döntés részeként felfüggesztették az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) tevékenységét is, hiszen bebizonyosodott, állami támogatással zajlott, az orosz sportolók tiltott szerekkel való „felkészítése”. (A szervezet 2018 szeptemberében kapta vissza tesztelési jogát személycserék és a kellő szervezeti függetlenedés után.)

A WADA ülésére azután került sor, hogy egy tényfeltáró bizottság újabb központi csalássorozatra bukkant. Lausanne-ban december 9-én tizenkét WADA-vb-tag névtelenül és egyhangúan szavazott Oroszország kizárásáról. A döntés ellen 21 napon belül egyetlen helyre lehet fellebbezni, ahogy azt lapunk kérdésére Tiszeker Ágnes megerősítette, és ez a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS). A Magyar Antidopping Csoport vezetője azt is elmondta: megítélése szerint az oroszoknak egy százalék esélyük van a WADA-döntés megváltoztatására, illetve tisztázta, hogy amint jogerőre emelkedik a szankció, a világversenyek szervezőinek – a jövő évi tokiói olimpia esetében a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak – lesz joguk eldönteni, hogy maguk érvényesítik a döntést, vagy a végrehajtást (vagyis azt, hogy túl azon, hogy a sportolók nem viselhetik az orosz nemzeti mezt, nem hangozhat el tiszteletükre az orosz himnusz, milyen módon kaphatnak külön engedélyt semleges sportolóként a részvételre) átruházzák az egyes nemzetközi sportági szövetségekre.

A WADA-határozattal kapcsolatban Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Moszkvában az MTI tudósítása szerint azt mondta: ez az oroszellenes hisztéria krónikus formát öltött folytatása. Szvetlana Zsurova olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának elnökhelyettese politikailag motiváltnak nevezte a döntést, amelyet a RUSADA december 19-én vitat meg. Pavel Kolobkov orosz sportminiszter a Rosszija 24 hírcsatorna élőben közvetített sajtótájékoztatóján elmondta, a WADA nem mérlegelte kellően az orosz bizonyítékokat, amelyek többek között azt támasztják alá, hogy a RUSADA adatbázisához az ügynökség Egyesült Államokba távozott előző vezetője, Grigorij Rodcsenkov a későbbiekben is hozzáférhetett. A miniszter törvényellenesnek nevezte, hogy a WADA vádjai a bizonytalan eredetű, Rodcsenkov-féle adatokon és azoknak a moszkvai fájlokkal való összehasonlításán alapulnak.

„A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnek az Oroszország négyéves eltiltására vonatkozó határozata ellentétes az Olimpiai Chartával” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este Párizsban, a normandiai négyek sajtótájékoztatóján. „A WADA-nak az Orosz Olimpiai Bizottsággal szemben nincsen kifogása. Ha pedig nincs ellene kifogása, akkor az országnak a nemzeti lobogó alatt kell szerepelnie. Ilyen az Olimpiai Charta” – szögezte le Putyin a távirati iroda jelentése szerint. „A római jog óta bármely büntetésnek személyre szabottnak kell lennie, és abból kell kiindulnia, amit egy adott személy elkövetett. A büntetés nem lehet kollektív, és nem terjedhet ki olyan emberekre, akiknek az adott szabályszegéshez semmi közük nincs, és ezt mindenki érti.” – mondta Putyin, és a WADA döntéshozóival kapcsolatban hozzátette: ”Ha valaki közülük kollektív büntetésről hoz döntést, akkor úgy tűnik számomra, nem alaptalan azt feltételezni, hogy az ilyen döntések kiindulópontja nem a gondoskodás a világ sportjának tisztaságáról, hanem politikai megfontolás, amelynek semmi köze sincsen a sport érdekeihez és az olimpiai mozgalomhoz.”

The Times (Anglia): „Putyin kapott egy utolsó esélyt, hogy átalakítson egy olyan rendszert, amely ártalmas
a sportolók egészségére és aláássa a fair play eszméjét.”

Neue Zürcher Zeitung (Svájc): „Eddig minden rosszul alakul. Ami első pillantásra a sportvilág határozott fellépésének tűnik az egyik renitens tag ellen, az valójában egy papírtigris. Az orosz sportolók így is olimpiai érmekért fognak küzdeni Tokióban.”

Gazeta Wyborcza (Lengyelország): „Oroszországot maradéktalanul ki kellett volna hajítani a sportvilágból. Nem négy évre kellett volna száműzni, hanem amíg becsületes nem lesz.”

El Mundo (Spanyolország): „Csak egy példaértékű szankció lehet az alapja annak a próbálkozásnak, hogy egy sportszempontból is nagy befolyással rendelkező országban véget érjen a szisztematikus doppingolás.”